D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 4_Vajdahunyad6.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/032700/032724/4_Vajdahunyad6_kiskep.jpg F ő c í m : Vajdahunyad várának festett üvegablaka B e s o r o l á s i c í m : Vajdahunyad várának festett üvegablaka S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Rónay U t ó n é v : Zoltán I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-12-31 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2007-08-24 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Rónay Zoltán fotói M e g n e v e z é s : Rónay Zoltán M e g j e g y z é s : Az alkotótól. A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Rónay Zoltán C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Utazás, turizmus A l t é m a k ö r : Külföldi országok, városok T é m a k ö r : Építészet, építőipar A l t é m a k ö r : Épületek T á r g y s z ó : ablak M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : festmény M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : ólomüveg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : belső épületrész M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : vár M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : 'Joan Corvinus de Huniad, gubernatorul Ungaria' I s m e r t e t ő s z ö v e g : Hunyadi János (1407 körül[2] - Zimony, 1456. augusztus 11.) középkori magyar földesúr és hadvezér, a "nagy törökverő". Kormányzó (régens), a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére; Hunyadi Mátyás apja. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal. A vajdahunyadi vár középkori eredetű vár a romániai (erdélyi) Vajdahunyadon. Mikszáth Kálmán "a várak királyának" nevezte. 1409. október 18-án kelt oklevelében Luxemburgi Zsigmond Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának adományozta a hunyadi birtokot, amelyről később a család a nevét is vette. A család ezután építette a mai vár elődjét, birtokközpontul. Hunyadi János kormányzósága alatt a várban élt felesége, Szilágyi Erzsébet. Az apjától örökölt kicsiny erősséget Hunyadi János ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá. Később két jelentős építési periódus formálta a várat: Bethlen Gábor 17. század eleji és Zólyomi Dávidné század közepi átalakításai. 1618-ban került az iktári Bethlen család tulajdonába. Bethlen Gábor átalakíttatta és külső védművekkel erősíttette meg a várat, majd az uradalommal együtt unokaöccsének, Bethlen Istvánnak adományozta. Annak 1632-es halála után rövid ideig felesége, Széchy Mária lakta. 1648-ban Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin szerezte meg. Egyik épülete 1685-ben "vasas ház"-ul, azaz vasraktárként szolgált. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyt. A várat utoljára 1784-ben használták katonai célra, amikor a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-felkelés elől. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte felújítását, de a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget. A szabadságharc után a járási hivatalok is a várban működtek. 1854-ben ismét tűz pusztította. 1868-ban Arányi Lajos népszerűsítő kampánya nyomán közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította. Ők a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek "visszaalakítani" a várat. Egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek és helyükre újakat toldottak be (ezeket a változtatásokat később részben kijavították). Steindl alakította ki a tetők mai formáját. Tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907-1913). 1956 óta ismét folyamatos helyreállítási munkák zajlanak a várban. A vár belépőjegy ellenében látogatható. Belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi tárgyakat állítanak ki. Az 1896-os millenniumi kiállítás Alpár Ignác által tervezett Történelmi Épületcsoportja jelentős részben a vajdahunyadi vár részleteinek utánzatából áll. Az ún. Vajdahunyadvár előbb fából épült föl a budapesti Városligetben, majd a nagy siker miatt Alpár 1908-ig kőből újraépítette. Tartalmazza többek között a Nebojsza-torony és a Mátyás-loggia másolatát. (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Rónay Zoltán: Vajdahunyad U R L : http://dka.oszk.hu/032500/032548 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1200x1907 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 72 DPI L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Rónay Zoltán |