D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : Veroce02.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/032500/032528/Veroce02_kiskep.jpg F ő c í m : Verőce B e s o r o l á s i c í m : Verőce S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Labáth U t ó n é v : Gábor I n v e r t á l a n d ó n é v : N E g y é b n é v e l e m e k : ifj. E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-12-01 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2009-03-07 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Inda fotó M e g n e v e z é s : Inda fotó A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Labáth Gábor S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Minden jog fenntartva T é m a k ö r : Utazás, turizmus A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Vallás, egyház A l t é m a k ö r : Keresztény vallások T á r g y s z ó : városkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : folyóvíz M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : hegység M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : kálvária M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : római katolikus egyház M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : Verőce - Vác és Szob között a Duna bal partján fekszik. Közúton a 12. számú főútvonalon gépjárművel lehet eljutni Verőcére, de elérhető vasúton és vízi úton is. Verőcén két vasútvonal is áthalad, ezek közül a 70. számú Budapest-Vác-Szob-vasútvonal, és a Vác-Balassagyarmat közti 75. sz. vonal. Nevének eredetét kétféleképpen magyarázzák: az egyik változat szerint Verőce neve kaput jelent, míg a másik változat szerint nevét a Dunába torkolló Nagy-völgy patak régi elnevezéséről (Verőce-patak) kapta. A szó szláv eredetű és olyan vizet jelent, amelyben sok az örvény. Verőce és környéke már az őskorban is lakott hely volt. Területén őskorból és a római korból származó leletek kerültek elő. Verőcén a Duna parton még ma is állnak egy római őrtorony maradványai, Valentianus császár korából. A településnek az 1400-as években már mezővárosi (oppidum) rangja volt. A török hódoltság alatt a szomszédos településekhez (Nagymaros, Visegrád) hasonlóan alakult Verőce sorsa is, minek következtében lakossága megritkult. A hódoltság után a Felvidékről visszatért magyarok, az ide telepített szlávok és németek építették újjá a községet. Az 1950-es megyerendezéssel került Nógrád megyéből Pest megyébe. 1965-ben lett Verőce a település neve. 1974. december 31-én Verőcemaros néven egyesítették Kismarossal. 1990. január 1-jén alakult újra önálló községgé. (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Labáth Gábor: Verőce U R L : http://dka.oszk.hu/032500/032527 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 804x1200 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 72 DPI L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Rónay Zoltán |