|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/029700/029723 F á j l n é v : 12456827.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/029700/029723/12456827_kiskep.jpg F ő c í m : Japán szomorúakác B e s o r o l á s i c í m : Japán szomorúakác S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Juhász U t ó n é v : József I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-10-21 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2011-07-21 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Inda fotó M e g n e v e z é s : Növényvilág M e g n e v e z é s : Inda fotó C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Növénytan T é m a k ö r : Mezőgazdaság, élelmiszeripar A l t é m a k ö r : Növénytermesztés, kertészet T é m a k ö r : Utazás, turizmus A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók T á r g y s z ó : park M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : növénykép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : kertészeti növény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : fa M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : akác M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : pillangósvirágú M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Brunszvik-kastély parkjában I s m e r t e t ő s z ö v e g : Az akác (Robinia) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába, a bükkönyformák (Faboideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség. A köznyelv gyakran a fehér akácot (Robinia pseudoacacia) érti "akácfa" alatt.
Fajai Észak-Amerika és észak-Mexikó területén honosak. Az akácok lombhullató fák és cserjék, 4-25 méteresre nőhetnek. Összetett leveleit 7-21 tojásdad levélke alkotja. Virágai fehérek vagy rózsaszínek, többnyire fürtökben csüngenek. Több faj hajtásai tüskések, és sokuk hajtásán találhatók ragadós szőrök.
A nemzetség nevét Jean Robin francia kertészről kapta, aki 1601-ban Európában honosította a növényt.
A nemzetség fajszáma szerzőnként változó, a minimális négytől[1] mintegy tízig terjed. Több természetes hibrid is előfordul.
A Robinia-fajok lepkék hernyóinak tápláléknövényeként is szolgálnak, köztük az aranyfarú lepke (Euproctis chrysorrhoea), a sárgafoltos púposszövő (Phalera bucephala), az Ectropis crepuscularia (homályos faaraszoló) és a Hypercompe scribonia (óriás leopárdmoly) hernyója fogyasztja.. (Forrás: Wikipédia) I s m e r t e t ő s z ö v e g : A Brunszvik-kastély Martonvásáron, Fejér megyében található.
Martonvásár és a Brunszvik család története egymástól elválaszthatatlan. Már két-háromszáz évvel korábban is lakott terület volt Martonvásár, a török időkben elnéptelenedett, majd azt követően a Beniczky család, Beniczky Sándor birtokába került. Idősebb korompai Brunszvik Antal, Mária Teréziától kapta a grófi címet és a martonvásári birtokot. Halála után, 1783-ban gyermekei között szétosztották a birtokait. Alsókorompa sorshúzás útján a fiatalabb fiúé, Józsefé (a majdani tárnokmesteré és országbíróé), Martonvásár pedig Antalé lett, ahol később fia Ferenc építette fel a Brunszvik-kastélyt.
1785-ben, amikor a birtok még a Beniczky család birtokában volt, akkor épült meg a kastélynak azon része, amely egy földszintes, barokk kúria volt. A kastély építése 1783 - 1785 között történt, akkor 11 helyiség volt az egyik szárnyon 6 - 7 helyiség a templomnak a túlsó oldalán. Brunszvik Ferenc az 1820-as években emeletet építtetett a kastélyra és klasszicista stílusban átépítette a kastélyt. Fia Brunszvik Géza neogót stílusban építtette át a kastélyt, 1872 - 1875 között. Majd 1893-ban eladta a birtokot, és az egy rövid ideig József Károly Lajos főherceg birtokában volt. Ő renoválást hajtott végre, majd négy év múlva 1897-ben eladta a kastélyt Dreher Antal sörgyárosnak, aki 1945-ig birtokolta. Az épületen az 1920-as években kisebb átalakítások történtek. 1945-ben hadi kórházat rendeztek be az épületben, majd gazdátlan lett. 1953-tól a Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozik. A háborús károk után pedig az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre. A kastélyban ma Beethoven emlékmúzeum működik. A 70 hektáros angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki. A kert tervezője Heinrich Nebbien. A parkon átfolyó Szent László patak vizét felduzzasztva kis szigetet hoztak létre. A kertben égereset törpe mandulást telepítettek, valamint egzotikus fafajokat ültettek. Így cédrusokat, mocsári ciprust, platánok kerültek ide. A második világháború alatt és után súlyos károkat szenvedett park helyre állítása 1949-ben kezdődött. Az angolkertet 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították. A terület fenntartója az MTA Mezőgazdasági kutatóintézete. A kastély-parkban a szigeten állították fel a zeneköltő halálának 100. évfordulóján Pásztor János: Beethoven szobrát. (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Juhász József: Gyermekkert Martonvásár U R L : http://dka.oszk.hu/029700/029715 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1200x1600 pixel L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Rónay Zoltán |