D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 U R L : http://dka.oszk.hu/029600/029606
 F á j l n é v : 11490057.jpg
 B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/029600/029606/11490057_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : Rákóczi-várkastély DSCN0659
B e s o r o l á s i   c í m : Rákóczi-várkastély DSCN0659
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : tosia
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-08-13
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2011-04-24
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Inda fotó
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Inda fotó
U R L : http://indafoto.hu/tosia/image/11490057-e32e5004/gyujtemeny/823
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution-NoDerivs 2.5
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Utazás, turizmus
A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : tó
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : tájkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : kastély
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : park
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Szerencs
G e o N a m e s I d : 715302
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 30 kilométerre. A település környéke már az őskorban lakott volt: Szerencs-Taktaföldváron újkőkori, a Hajdúréten rézkori leleteket tártak fel. Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei Hung várából jövet a Takta mellett, a Szerencse hegyéig elterülő mezőn táboroztak le. A 12. században a johannita lovagrend alapított itt kolostort. Szerencset a középkorban említik először: a plébániatemplomról első említése 1217-ből való. Az 1420-as évek körül Szerencs és környéke Brankovics György szerb despota birtoka lett. A 1490-ben már mezőváros, a Rákóczi család birtoka volt; 1507-től pedig Szapolyai János volt a helység ura. 1583-ban Rákóczi Zsigmond zálogba kapta Rudolf császártól Szerencs várát és a nemesi birtokot, majd 1603-ban a végleges adománylevelet is megkapta. 1605. április 17-20. között itt tartották azt az országgyűlést, amin Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották. Ezt követően 1606. március 9-én Bocskai a szabad királyi városi rangot adta Szerencsnek. A 18. században a település fejlődésnek indult, ám a fejlődés a 19. században megtorpant, sőt, 1876-ban Szerencs a városi rangot is elveszítette. Az ipartelepítés azonban újra elősegítette a fejlődést. 1889-ben felépült a cukorgyár, amely az akkori Európa legnagyobb cukorgyára volt, majd 1923-ban pedig a csokoládégyár is felépült. 1930-ban már csaknem 7000 lakosa volt a településnek. A második világháború után Szerencs a Szerencsi járás székhelye lett. Az 1960-as években a fejlődés új lendületet kapott, a meglévő gyárakat korszerűsítették, felépült a kenyérgyár és a gépgyár is, új iskolák nyíltak. 1984-ben Szerencs újra városi rangot kapott. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Szerencs : Rákóczi-várkastély
U R L : http://dka.oszk.hu/001900/001993
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1024x768 pixel
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
A   d o k u m e n t u m   s t á t u s z a : INSIDE
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Rónay Zoltán