D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : eleink_horvath_d.jpg
C Í M 
F ő c í m : Horváth Döme
B e s o r o l á s i   c í m : Horváth Döme
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-08-12
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Eleink vidéki és külföldi temetőkben
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T é m a k ö r : Vallás, egyház
A l t é m a k ö r : Vallás általában
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Politikatörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Horváth Döme (1819-1899)
V I A F I d : 121475401
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Kecskemét
G e o N a m e s I d : 3050434
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kecskemét, Köztemető: A-III.b
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Horváth Döme nyug. királyi táblai tanácselnök, H. Cyrill egyetemi tanár testvéröccse. A középiskola első osztályait a kecskeméti kegyes tanítórendiek gimnáziumában végezte. Szülei elhalván, korán árvaságra jutott és így a gimnázium utolsó éveit legidősebb testvére Cyrill védszárnyai s vezetése alatt Szegeden és Budán tanulta, bölcseleti tanulmányait pedig a szegedi kegyesrendi líceumban fejezte be. A jogtudományt a pesti egyetemen és az egri érseki akadémián hallgatta. 1841-ben ügyvédnek esküdött fel és joggyakorlatra szülővárosába ment, hol 1842-től 1849-ig mint tiszti ügyész és városi tanácsos működött. Élénk részt vett a politikai s közművelődési ügyekben, és már ekkor barátja s pártfogója volt az íróknak és mecenása a magyar irodalomnak. Az 1848-49. események alatt mint bizottsági tag és népfelkelési biztos tette meg hazafiúi kötelességét. Ezért a szabadságharc után üldözték, javait zár alá vették, rendőri felügyelet alá helyezték, sőt ügye a haditörvényszék elé is került; azonban befolyásos pártfogóinak közbenjárására ügye kedvező fordulatot vett és fölmentetvén, Kecskemétre vonult vissza, hol több évig kisded családjának és gazdaságának élt; minden üres idejét az irodalmi s társadalmi téren a közügyeknek szentelte. A helyi kegyesrendi gimnáziumnak 8 osztályúvá kiegészítése, a vidéki magyar színészetnek föllendülése, a takarékpénztár-egyesület és a gazdasági egyesület létesítése körül is nagy érdemei vannak. 1861-ben országgyűlési képviselővé választották. Az országgyűlés alatt (1861) Pest vármegye közönsége megválasztotta másod főügyésszé s 1867-ben első főügyésszé. Első ízben csak nyolc hónapig szolgált, mert akkor az alkotmányos Pest megyei tisztikarral együtt ő is visszalépett; másodízben pedig harmadfélévig viselte e hivatalát. Az 1865-68. országgyűlésre Kecskemét városa részéről ismét megválasztatott képviselőnek; úgy szintén az 1869., 1872 és 1875. országgyűlésekre is. Mindvégig Deák Ferencnek tántoríthatatlan híve maradt. Mind a négy országgyűlésen, mind az időközben összehívott r. kat. kongresszuson, ahová szintén megválasztották, ügybuzgalmával és tárgyszerű felszólalásaival tűnt ki; úgyszólván állandó osztályjegyző, egyes szakbizottsági s központi előadó volt. 1869. jún. 24-én Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter kinevezte tanácsossá, 1875. május 19-én pedig a királyi táblához helyeztetett át tanácselnöki minőségben. 1886-ban szemei elgyengülvén, hivataláról lemondott és kedvelt szülővárosába vonult. Az általa indítványozott kecskeméti Katona József-irodalmi s társadalmi körnek elnöke, s mint ilyen tartotta meg a Katona-ünnepélyt. Már korábban kiadta Katona József Bánk bán-ját két ízben, és ennek jövedelmét a szerző nevéhez méltó síremlékre és mellszoborra szánta; ez összeget a vendégszereplésre megnyert pesti színészek előadásából növelte; az emlék létesült és szintén hozzájárult a nagy költőnek késő elismeréséhez. Közeli barátja, munkatársa, buzdítója s elősegítője volt Kecskemét jeles történetírójának, Hornyik Jánosnak. (Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Varga József: Kada Elek
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn