|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/027500/027525 F á j l n é v : varm_vas_522.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/027500/027525/varm_vas_522_kiskep.jpg F ő c í m : Gróf Batthyány Lajos B e s o r o l á s i c í m : Gróf Batthyány Lajos E g y é b c í m : Barabás rajza M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : rajzoló B e s o r o l á s i n é v : Barabás U t ó n é v : Miklós I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1810-1898 V I A F I d : 52010531 S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-12-01 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2011-05-30 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja. A t í p u s n e v e : arckép A t í p u s n e v e : grafika M e g n e v e z é s : Magyarország vármegyéi és városai C í m : Magyarország vármegyéi és városai S z e r z ő : szerk. Sziklay János és Borovszky Samu M e g j e l e n é s : Budapest : Arcanum, 2004 E r e d e t i I S B N : 963 9374 91 1 T í p u s : lexikon M e g n e v e z é s : OSZK MEK U R L : http://mek.oszk.hu/09500/09536 T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Politikatörténet T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1791-1867 T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : miniszterelnök M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : grafika M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Gróf Batthyány Lajos. Barabás rajza. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Batthyány Lajos gróf liberális nagybirtokos, az első független magyar minisztérium elnöke. Batthyány Elemér apja. Fiatalon katonai pályára lépett. 1827-ben kilépett a hadseregből, nagykorúsíttatta magát és átvette birtokainak irányítását, jogi tanulmányaiból pedig vizsgát tett a zágrábi akadémián. Nem sokkal utóbb Nyugat-Európában megismerkedett a fejlett polgári államok viszonyaival. Birtokain korszerű gazdálkodást folytatott. 1830-tól mint felsőtáblai tag részt vett a reformországgyűléseken, 1832-36-ban a főrendi ellenzéki csoport jelentős tagja, 1839-40-ben és 1843-44-ben pedig már az ellenzék vezetői között tartják számon. Közreműködött a Vas vm.-i gazdasági egylet és az Iparegyesület megalakításában: 1843-ban a Magyar Cukorgyáregylet elnöke lett. 1845 végén elnökletével alakult meg az ellenzék központi választmánya; 1847-ben az ellenzéki párt elnöke lett. Az év őszén keresztülvitte, hogy Pest vm. Kossuthot válassza követül a közelgő országgyűlésre, amelyen Batthyány is kiemelkedő szerepet játszott. 1848. márc. 15-én tagja volt annak a küldöttségnek, amely az országgyűlés reformköveteléseit tartalmazó feliratot Bécsbe vitte. Márc. 17-én V. Ferdinánd miniszterelnökké nevezte ki, mire Batthyány 23-án felterjesztette kormánya névsorát. 31-én ő maga, ápr. 7-én minisztériuma is hivatalba lépett. Az első népképviseleti országgyűlésen Batthyány a sárvári kerületet képviselte. A kormány legsürgősebb teendői közé tartozott a honvédelem megszervezése és az állami élet anyagi alapjainak biztosítása. Miniszterelnöksége alatt történt a király jóváhagyásával a nemzetőrség és az első tíz honvédzászlóalj felállítása, valamint Kossuth bankjegykibocsátása. Eközben az ország helyzete egyre aggasztóbbá vált. Az országgyűlésen Kossuth tekintélye növekedett, a pesti nép nemegyszer a kormánnyal szemben a baloldal mögé sorakozott. Az országgyűlés aug. 29-én Batthyányt és Deákot a királyhoz küldte, hogy általa a szerbeket fegyverletételre, Jelačićot pedig készülő támadásának leállítására bírja. V. Ferdinánd a küldöttséget nem fogadta, így az dolgavégezetlenül érkezett vissza Pestre. Szept. 9-én Jelačić betört az országba, mire 10-én Batthyány lemondott. Másnap - többek között Kossuth kérésére is - ismét vállalta a kormányalakítást. Arra igyekezett, hogy az önállóság biztosítása mellett az országot az alkotmányosság talaján is megtartsa, nehogy az udvarnak ürügy kínálkozzék a nyílt beavatkozásra. 17-én bemutatta a nádornak új kormányának névsorát, azonban a 25-én kelt miniszteri ellenjegyzés nélküli királyi leirat nem járult hozzá újabb kínevezéséhez, a magyarországi haderők élére Lamberg személyében új főparancsnokot nevezett ki. Batthyány közben 13-án fegyverbe szólította a Dunántúl népét Jelačić ellen, 15-én István nádort kérte fel a magyar sereg vezérletére, úgy gondolva, hogy Jelačić nem támad majd meg egy Habsburg főherceget. 27-én a táborba utazott, hogy Lamberget is felhasználja Jelačić megállítására, de elkerülte őt. Másnap, miután a pesti népharag végzett Lamberggel, úgy látta, hogy célját nem érheti el, ismét lemondott és bejelentette, hogy Bécsbe utazik. Okt. 2-án, miután ellenjegyezte br. Vay Miklósnak utódául történő kinevezését, hivatalosan is visszaadta megbízatását. Bécsből Vas vm.-i birtokaira vonult vissza, ahol Vidoss József seregében harcolt Teodorović csapatai ellen. Okt. 11-én lováról lebukott és karját törte. Felépülése után Pestre jött, hogy ismét részt vegyen az országgyűlés munkájában és hogy lehetőleg a megegyezésért munkálkodjék. Dec. végén ellenezte az országgyűlés Debrecenbe költözését és javaslatot tett, hogy az országgyűlés menesszen küldöttséget Windischgraetz Alfrédhez egyezség létrehozása céljából. A dec. 31-én megbízott küldöttséget - Deák, Majláth Antal és György, Lonovics érsek és Batthyány - 1849. jan. 3-án Bicskén fogadta Windischgraetz, Batthyányt azonban nem bocsátotta maga elé, sőt néhány nappal utóbb, jan. 8-án Pesten elfogatta. Előbb Budán, majd Pozsonyban, Laibachban, végül Olmützben raboskodott. Az ellene indított felségárulási perben a bíróság, amelynek illetékességét hiába vonta kétségbe, előbb néhány évi börtönre, utóbb Schwarzenberg nyomására halálra ítélte és kegyelemre ajánlotta. Haynau magát a formaságokon túltéve, okt. 5-én kihirdette előtte a kötél általi halálról szóló ítéletet. Utolsó éjjel titkon szerzett tőrrel sikertelenül kísérelte meg, hogy maga vessen véget életének. Súlyos sebei miatt azonban okt. 6-án golyóval végezték ki az Újépületben. Az ítélet világszerte részvétet és felzúdulást keltett; a világsajtó éles támadásokat intézett Ausztria ellen. Néhány nap múlva a pesti ferences templom kriptájában helyezték el holttestét, majd a kiegyezés után, 1870. jún. 9-én országos gyász közepette szállították át a Kerepesi temetőben emelt mauzóleumba. Halála helyén a Batthyány-örökmécses hirdeti emlékét. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Barabás Miklós: Batthyány Lajos gróf U R L : http://dka.oszk.hu/005500/005566 K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Jánossy Gábor et al.: Vasvármegye kiváló férfiai A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 436x629 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |