D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : varm_pest1_80_1.jpg
C Í M 
F ő c í m : Martinovics Ignácz
B e s o r o l á s i   c í m : Martinovics Ignácz
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : (Az Orsz. Képtárból)
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-11-11
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2011-05-30
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : arckép
A   t í p u s   n e v e : grafika
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Magyarország vármegyéi és városai
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Magyarország vármegyéi és városai
S z e r z ő : szerk. Sziklay János és Borovszky Samu
M e g j e l e n é s : Budapest : Arcanum, 2004
E r e d e t i   I S B N : 963 9374 91 1
T í p u s : lexikon
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1527-1790
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : egyházi személy
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Martinovics Ignác (1755-1795)
V I A F I d : 77388133
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : jakobinus mozgalom
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : grafika
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 18. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Martinovics Ignácz.
(Az Orsz. Képtárból.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Martinovics Ignác apát, a magyar jakobinus mozgalom vezetője. Kispolgári család sarja, 16 éves korában a ferences rendbe lépett, s szerzetesként végezte el a budai egyet, hittudományból és bölcsészetből doktori fokozatot szerzett. A természettudományok érdekelték elsősorban. A bródi rendházban tanított, majd 1781-ben katonapapnak állt Bukovinába. 1783-ban a lembergi egyetem természettantanára. Több matematikai és kémiai értekezést írt, dohányvágó és cséplőgépet szerkesztett. Algebrakönyve, a Theoria Generalis ... (Buda, 1780) már a Newton Arithmetica universalisával megindult újkori matematika hatását tükrözi és ezzel a 18. sz. végére a magyar ez irányú tudomány is az európai szintre zárkózott fel. A francia materialista filozófusok, elsősorban Holbach révén eljutott a filozófiai materializmusig és a következetes ateizmusig. Filozófiai nézeteit francia nyelven, névtelenül kiadott művében (Mémoires philosophiques ou la nature dévoilée, 1788; magyarul: Filozófiai írások, Bp., 1956) fejtette ki. Politikai téren a polgári átalakulás híve volt, de 1790-ben még az uralkodótól várta a reformokat. Névtelen röpiratban a klérus és az arisztokrácia ellen fordult (Oratio ad proceres, 1790), majd politikai pályafutásra vágyakozva, 1791-ben titkos megbízottként szembefordulva a m. nemesi nemzeti mozgalom törekvéseivel II. Lipót szolgálatába lépett. Bizalmas jelentéseiben elsősorban a volt jezsuiták, a klérus és az arisztokraták mozgolódására szolgáltatott adatokat, politikai röpirataiban a császári politikát védelmezte. 1792-ben I. Ferenc elbocsátotta az udvari szolgálatból, erre mindjobban közeledett a Hajnóczy József körül tömörülő demokrata értelmiséghez. 1792 végén írt és kéziratban terjesztett röpiratában (Nyílt levél Ferenc császárhoz ) nevetségessé tette az udvar politikáját és a forradalmi Franciaország ellen folytatott intervenciós háborút. 1794 tavaszán titkos szervezetben tömörítette a hazai nemesi reformereket (Reformátorok Társasága) és a radikális, jakobinus eszmék híveit (Szabadság és Egyenlőség Társasága), azzal a céllal, hogy forradalmi úton vívják ki a független köztársaságot, majd a reformerek félreállításával a teljes polgári átalakulást. A szervezkedés mintegy 150 - 200 tagot számlált, amikor 1794. júl. 24-én a rendőrség Martinovicsot Bécsben elfogta, majd vallomása alapján előbb a titkos társaságok igazgatóit, az év végén pedig félszáz tagját letartóztatta. A magyar jakobinusok elleni perben felségsértésért és hazaárulásért a bíróság halálra ítélte, s a négy igazgatóval együtt a Vérmezőn lefejezték. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Martinovics Ignácz Egykoru festmény után. A Vasárnapi Ujság reproductiójáról
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Dedek-Crescens Lajos, Szabó Géza, Haraszthy Lajos: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye története
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 450x586 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn