|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : Barbus_peloponnesius_petenyi.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/024800/024846/Barbus_peloponnesius_petenyi_kiskep.jpg F ő c í m : Barbus peloponnesius petényi [Petényi márna] B e s o r o l á s i c í m : Barbus peloponnesius petényi [Petényi márna] S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : Szabi237 E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-05-30 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2010-09-16 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Állatvilág M e g n e v e z é s : Wikipédia M e g n e v e z é s : Wikipédia C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution 3.0 T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Állattan T á r g y s z ó : állatkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : vízi állat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : hal M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : A Petényi-márna vagy magyar márna (Barbus peloponnesius petenyi), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjéhez, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába és a Barbus nemébe tartozó faj Magyarországon megtalálható védett alfaja. A Kárpát-medencében endemikus halfajként tiszta gyorsfolyású folyóvizek lakója. A faj törzsalakja (Barbus peloponnesius) Görögország déli részén honos, a nálunk élő alfaj (Barbus peloponnesius petenyi) elterjedési területének központja a Duna medencéje, de megtalálható a Visztula és a Dnyeszter vízgyűjtő területén is.
A tudományos besorolását érintő átsorolások ellenére is védett és jelentős ichtiológiai értéket képvisel az egyetlen magyar emberről elnevezett halfaj, hiszen mind a tudományos és mind a magyar nevében szereplő Petényi nevet Petényi Salamon János természettudósról kapta. Több magyar elnevezése is ismert: kövi márna, magyar márna, bartafia, bartafiú, semlehal, semlény, semling, semlyéng, samléng, zsemlemárna, zsemlehal, zsemling, zsömlehal, zsemlénk. A petényi márna szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján és a Natura 2000 természetvédelmi területek hálózatának jelölő faja. Ez azt jelenti, hogy védelmére területeket kell kijelölni és gondoskodni azok védelméről. Magyarországon fokozottan védett hal, eszmei értéke 100 000 Ft. Tipikus folyóvízi hal, a tiszta szennyezésektől mentes, gyors folyóvizet szereti. Folyókban és patakokban homokos, kavicsos, márgás agyagos fenéken érzi jól magát. A vízfolyás mérete nem befolyásolja elterjedését, a nagyobb folyókban elsősorban a pérzónában fordul elő. Kisebb folyóvizekben többnyire a pisztránggal együtt található. A hidegebb víz az igazi élőhelye és nem viseli el, ha a víz hőmérséklete 18 Celsius fölé emelkedik, ezért nem található meg síkvidéki vizekben. Élőhelyén a sebes pisztráng, a pénzes pér, a fürge cselle, a botos kölönte, a paduc és a menyhal jelentkezik társaként, mely fajok előszeretettel fogyasztanak ivadékaiból. Kifejlett példányainak testhossza nem haladja meg a 20-25 centimétert és a 20 centiméternél nagyobbak kifejezetten ritkák. A 15-20 cm hosszú példányok 250-400 gramm körüli súllyal rendelkeznek. Ötéves korára 18 cm körüli és hétévesen lépi át a 20 cm-t. Megnyúlt, nagyjából hengeres testű hal, de a feje fölülről, a farok része oldalról enyhén lapított. Emlékeztet a márnára, formája azonban zömökebb, laposabb, szélesebb feje és háteleje, továbbá magasabb alsó és farok úszója van. Szeme a fejhez viszonyítva nagyobb, mint a márnáé és nála nincs bognártüske. Bajuszszálai felső állkapcsának elején kettő rövidebb, szájszögletében egy-egy hosszabb bajuszszál található Alsó állású, ívelt vonalú száját vastag, húsos ajak övezi. Orra hosszú és túlér a száján, szeme közepes nagyságú. Alapszíne a sárgásfehér, háta barnás fekete vagy sötétszürke, testoldalain ezüstös alapon barna gyakran egymásba folyó nagy foltokat visel, amelyek a has úszókat kivéve, a többi úszókra is ráterjednek. A hal színét, befolyásolja a környezete, ezért vízterületenként eltérő árnyalatú változatai vannak. A hátúszóban 3 és 8, a mellúszóban 1 és 14, a has úszóban 2 és 8, az alsó úszóban 3 és 5, végül a farok úszóban 19 sugár van. Pikkelyei apróak és számuk az oldalvonalon 51-56 darab. Fenéklakó életmódot folytat, melyet igazol alsó állású szája is. Nagy az oxigénigénye és a vízszennyezésre érzékenyen reagál. Nagyon fürge mohósággal kap minden után és ez miatt könnyen horogra is akad. A kikelt ivadékai még algákat és vízi növényeket fogyasztanak. Kifejlett példányai már mindenevők ezért vegyes táplálékot fogyasztanak így férgek, rovarlárvák, ikrák, csigák és egyéb gerinctelenek mellett, jelentős arányban magvakat és elpusztult növényi részeket is hasznosít. Húsos ajkai segítségével leharapdálja a meder köveinek élőbevonatát, algaszőnyegét és összeszedi a mederben található állati eredetű táplálékot. A nyári nagy melegben búvóhelyeit csak este hagyja el. Az életteréhez ragaszkodik és onnan csak íváskor vagy a táplálék készletének kiegészítése céljából hajlandó vándorolni. A hímek (3-4 év) előbb lesznek ivarértettek, mint az ikrások (4-5 év). A nász időszakában fehér hasuk halvány rózsaszínre vált át. Ívása májustól-júliusig tart, egy-egy nőstény 1-2 ezer 1,5-2 mm átmérőjű, fehéres-sárgás színű ikrát rak, mely jól ragad a meder kavicsához, kövéhez. Petefészkeiben az ikrák szakaszosan érnek meg, így azok lerakása is ennek megfelelően történik, kimondottan kemény kavicsos talajra teszi le ikráit a növényes iszapos részeket kerüli. A víz hőmérséklete befolyásolja szaporodásukat, hiszen csak 16-17 Celsius körüli vízhőmérséklet esetén ívnak és ez a megfelelő az ivadékok kikelésének is, melynek időtartama 10-14 nap. A lerakás és a kikelés közötti időszak alatt beállt változásokat nem tűri a faj, ezért a hőmérséklet változása a vízhozam csökkenése az ikrák elpusztulását eredményezi. Védett és veszélyeztetett hal, ami miatt horgászata és gazdasági hasznosítása korlátozott. A nagyobb termetű pisztrángféléknek alkalmi táplálékát képezi. Táplálék konkurensként és ikrafogyasztóként tömeges jelenlétével kedvezőtlen hatással lehet más értékesebb halfajokra.
(Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Viridiflavus: Barbus Barbus [Márna ivadék] U R L : http://dka.oszk.hu/024800/024845 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 3264x2448 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |