|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/024700/024791 F á j l n é v : 9355331_3c7c80e4b8678.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/024700/024791/9355331_3c7c80e4b8678_kiskep.jpg F ő c í m : 0 115 [Szurikáta] B e s o r o l á s i c í m : 0 115 [Szurikáta] S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : Elvira E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-05-28 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2010-09-15 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Állatvilág M e g n e v e z é s : Inda fotó M e g n e v e z é s : Inda fotó C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5 T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Állattan T á r g y s z ó : állatkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : vadon élő állat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : ragadozó állat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : emlős M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : cibetmacskaféle M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : állatkert M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Budapesti Állatkert. I s m e r t e t ő s z ö v e g : A szurikáta vagy négyujjú manguszta (Suricata suricatta) a mongúzfélék (régebbi, hagyományos besorolás szerint a cibetmacskafélék) családjába tartozó ragadozó. Testhossza 30 cm, ehhez jön még a 20-24 cm-es farok. Tömege az 1 kilogrammot is elérheti. Szőrzete általában barnásszürke, néhol vörösesbarna, a hasoldalon pedig világosszürke. A farok vége feketés-sötétbarna színű. A szurikáta elnevezés a szuahéli nyelvből származik, jelentése "szirti macska". Dél-Afrikában Fokföldtől Natalig, sőt Transvaalig, valamint Namíbiában és Botswana déli részén honos. A nyílt, füves területeket, száraz síkságokat, a bozótosokat és a sziklás terepet kedveli. Mivel élőhelyén nemigen talál olyan sűrű növényzetet, hogy elbújjon a ragadozók elől, földalatti járatokban él. Nappali állatok, és az üregük néhány száz méteres környezetében szinte minden táplálékforrást hasznosítanak, legyen az zsenge hajtás, gumó vagy gyökér, esetleg aprócska állat. Néha még a skorpiót is megeszik. Amikor a telep környékén már nincs mit enni, az egész csoport új otthon után néz. A szurikáták esetenként földimókusokkal (Geosciurus) is együtt élnek.
Egy-egy telep akár harminc egyedből is állhat, és a kolóniában egyfajta "munkamegosztás" uralkodik. Amíg az állatok többsége táplálkozik, vagy éppen pihen, néhányan két lábra állva figyelnek, és vészjelekkel figyelmeztetik a csoport többi tagját, amikor ragadozó közeledik. Egymásra gondosan figyelnek; még a közös ürítőhelyet is együtt keresik fel (napkeltekor).
Minden csapatban van egy domináns hím és egy domináns nőstény, amelyek valamivel nagyobbak a többieknél, és másképp is viselkednek. Csak a domináns hím párzik a nőstényekkel; az alárendelteknek voltaképpen csak a telep körüli kisegítő munka jut. A vemhességi idő 70-77 nap. A domináns nőstények vemhességük utolsó négy hetében határozottan komiszan viselkednek az alárendelt nőstényekkel. Elsősorban az idősebb, vemhes vagy velük távoli rokonságban álló nőstényeket pécézik ki. Addig-addig marják, harapják a kiszemelt áldozatokat, amíg azok el nem hagyják a csapatot, és száműzetésbe nem vonulnak. Az elüldözöttek ezután mintegy három hétig magányosan vagy kisebb csapatokban élnek. Miután megszülettek a domináns nőstény kicsinyei, a száműzöttek visszatérnek a csapathoz, és segítenek felnevelni az újszülötteket.
A kutatók szerint a folyamatos zaklatástól az alárendeltek vérében több lesz a stresszhormon, és csökken a nemi hormonok elválasztása. A terrorizált alárendelt nőstények nem ritkán elvetélnek, fogamzásuk esélye csökken. A domináns nőstény ezzel minden figyelmet és táplálékot saját kölykeinek biztosít.
Általában 2-4, de néha 5 kölyök születik. A kis szurikáták 4-6 hetes korukig vesznek magukhoz anyatejet, de csak 9 hónaposan válnak ivaréretté. Addigra fokozatosan megtanulják a felnőttektől a túléléshez szükséges tennivalókat: milyen ennivalót hogyan szerezhetnek meg, hogyan bánhatnak el a skorpiókkal stb. Rendkívüli módon érdeklődő, már-már szemtelenül kíváncsi állatok, és ez hasznukra is válik, mert a természetben sokféle táplálékforrást kell kiaknázniuk. Dél-Afrikában a ragadozók gyakori zsákmányállatai: nemcsak a sakálok és a méhészborzok (Mellivora capensis) vadásznak rájuk, hanem ragadozó madarak is.
Mókás külsejük miatt igen kedvelik őket az állatkertekben; fogságban akár 12 évig is elélhetnek.
Magyarországon állatkertekben messze a legkedveltebb mongúzfaj, sok helyen tartják, így Budapesten, Miskolcon, Pécsen, Kecskeméten, Szegeden, Veszprémben, Jászberényben és Nyíregyházán is látható.
(Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Tamger: cuki szurikáta U R L : http://dka.oszk.hu/024700/024773 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1600x1200 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |