D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : obudai_trencsenyi-w-i.jpg
C Í M 
F ő c í m : Trencsényi Waldapfel Imre és Petrolay Margit
B e s o r o l á s i   c í m : Trencsényi Waldapfel Imre és Petrolay Margit
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-03-24
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Óbudai temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Tudománytörténet
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Trencsényi Waldapfel Imre (1908-1970)
V I A F I d : 13346157
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Petrolay Margit (1908-1997)
V I A F I d : 73052111
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Óbudai temető: 26/6-KV-30 urna
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Trencsényi Waldapfel Imre klasszika-filológus, irodalomtörténész, vallástörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1949, r. 1950), Baumgarten-díjas (1949), Állami díjas (1970). Waldapfel János fia, Waldapfel József és Eszter testvére. A budapesti egyetemen végzett, 1932-ben magyar-latin-görög szakos tanári és doktori oklevelet szerzett. Horváth János, Kerényi Károly, Hornyánszky Gyula tanítványa volt. A Kerényi Károly köré tömörült fiatal írók és ókortudósok csoportjához, a Stemmához tartozott. Baráti kapcsolatban volt Radnóti Miklóssal, József Attilával és Kenyeres Imrével. 1938-ig magántanítással foglalkozott, 1938-1946 között Budapesten az Új Idők Irodalmi Rt. tudományos lektora. Az Új Idők Lexikona munkatársa volt. 1946-48-ban a Fővárosi Népművelési Központ munkatársa és az Új Szó c. újság rovatvezetője. 1948-1950 között a szegedi tudományegyetem professzora és 1949-50-ben rektora, 1950-től haláláig a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) latin-görög-filológiai intézetének vezető tanára, 1950-53-ban az egyetem rektora. Részt vett az úttörő mozgalom szervezésében és pedagógiai irányításában. Az Ókortudományi Társaság tagja és egy ideig elnöke volt. Szerkesztette 1937-38-ban Hajnal Annával az Argonauták c. folyóiratot, 1937-től Kenyeres Imrével az Officina Képeskönyveket, a kétnyelvű Horatius nostert (Bp., 1935), a Pásztori Magyar Vergiliust (Bp., 1938), a világirodalmi antológia 1-2. és 4-5. kötetét (Bp., 1952-58), 1950-től az Acta Antiquát, 1956-1965 között a Magyar Tudományt és a Regék és mondák c. sorozatot. Feleségével, Petrolay Margittal több kötet ifjúsági mesét adott ki, bevezetőket írt görög és latin szerzők műveinek magyar kiadásához. Hozzávetőlegesen 400 tanulmánya jelent meg, melyek tárgyköre Hésziodosztól Gorkijig és Küküllei Jánostól József Attiláig terjed. Életművében a tudományos oktatói és irodalmi tevékenység elválaszthatatlan egységet alkot. Legtöbb írása a görög-latin antikvitással s ennek továbbélésével foglalkozik. Vizsgálta a magyar és latin költői gyakorlat egymásra való hatását. Több világirodalmi antológiát szerkesztett. 1955-ben az ő szerkesztésében és jórészt fordításában jelentek meg Cicero válogatott művei. Rámutatott a betlehemezés antik párhuzamára, elsőnek írt a Pásztori Magyar Vergilius bevezetésében a regölés szokásának ókori előzményeiről. Sokat tett a klasszikus humanizmus íróinak megismertetéséért, ilyen műve a Görög irodalomtörténet (Bp., 1944) és a Klasszikus arcképek (Bp., 1964) tíz füzete. Filozófiai szemlélet jellemzi Erasmus és magyar barátai (Bp., 1941) c. művét. Foglalkozott vallástörténeti kutatásokkal (Mitológia, Bp., 1956; németül, oroszul, lengyelül és csehül is megjelent; Vallástörténeti tanulmányok Bp., 1959, németül is). Lefordította Hésziodosz eposzait, Menandrosz Az embergyűlölő c. darabját, az Antigonét és a Leláncolt Prométheuszt. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Petrolay Margit óvodapedagógus, számos gyermek- és ifjúsági könyv szerzője.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Máté Károly
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1600x1200 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn