|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/023400/023424 F á j l n é v : 1282718582.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/023400/023424/1282718582_kiskep.jpg F ő c í m : Kanadai aranyvessző B e s o r o l á s i c í m : Kanadai aranyvessző S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : juhaszj E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-04-14 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2010-08-25 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2010-08-24 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Növényvilág M e g n e v e z é s : Országalbum M e g n e v e z é s : Állatvilág M e g n e v e z é s : Országalbum C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution 3.0 T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Növénytan T é m a k ö r : Mezőgazdaság, élelmiszeripar A l t é m a k ö r : Növénytermesztés, kertészet T é m a k ö r : Orvostudomány, állatorvostan A l t é m a k ö r : Alternatív gyógyászat T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Állattan T á r g y s z ó : növénykép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : vadon termő növény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : kertészeti növény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : dísznövény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : virág M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : csövesvirágú M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : gyógynövény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : állatkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : vadon élő állat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : rovar M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : zengőlégy M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Kanadai aranyvessző egy zengőléggyel. I s m e r t e t ő s z ö v e g : A kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) - más néven kanadai istápfű - a fészkesek családjának csövesvirágúak alcsaládjába tartozó, virágos évelő növény. A legtöbb aranyvesszőhöz hasonlóan ez is Észak-Amerikában honos; onnan hozták át Európába dísznövényként. Azóta számos termőhelyen, így Nyugat-Magyarországon is kivadult. Magaskórós növényzetben, ligeterdőkben, gyomtársulásokban nő; mára több növénytársulás (liget- és láperdők, magaskórós társulások, árterek) meghatározó alkotójává vált. Rokonához, az ugyancsak Amerikából behozott óriás aranyvesszőhöz (Solidago gigantea) hasonlóan kivadulva főképp a Dunántúlon, a nedvesebb völgyekben, laposokon szaporodott el. Inváziós faj. 60-220 cm magas, kúszó gyöktörzses, gyorsan növő évelő. Leveles, végig sűrűn szőrös szára felálló, az összetett virágzatig egyszerű.
Levelei lándzsásak, hosszúkásak, a szélük alul ép, a csúcsuk felé fűrészes; a fonákuk pelyhes.
A mintegy 5 mm-es, sárga virágbogai féloldalú fürtökben ívesen hátragörbülnek. A fészek szélén növő nyelves virágok alig hosszabbak a csöveseknél. A termése kaszat. A nemzetség egyéb tagjaihoz hasonlóan meglehetősen igénytelen, a gondozatlan kertekben, parkokban is jól megél. Enyhén mészkerülő. Július-október között virágzik.
Eredeti termőhelyén Észak-Amerikában a pionír növények egyikeként erőteljesen betelepül a parlagföldekre, amiket nyár végén valósággal elborítanak sárga virágai, valóságos nektártengert adva a rovaroknak. Az észak-amerikai indiánok többféle gyógyászati célra is használták. Teáját Brit-Kolumbia egyes vidékein rendszeresen fogyasztják az influenza megelőzésére, a gyermekek lázának csillapítására. Hasmenések megállítására, sebek és ekcéma kezelésére is használják.
Virága a drog; ezt többnyire június-júliusban, a virágzás kezdetén gyűjtik. Legjellemzőbb hatóanyagai a flavonoidok (1-2 százalék), a szaponinok (2-3 százalék) és az illóolaj. Ezen túl nyálkaanyagokat, fahéjsavszármazékokat és cserzőanyagokat is tartalmaz. A drogok, kivonataik és egyes izolált hatóanyagok fontosabb hatásai: vizelethajtó (diuretikus), gyulladáscsökkentő (antiflogisztikus), görcsoldó (spasmolyticus), fájdalomcsillapító (analgetikus), immunstimuláns. A modern fitoterápiában főleg a húgyúti megbetegedések kezelésére használják. Kertészeti változatait dísznövénynek ültetik. Virága jól szárítható.
(Forrás: Wikipédia) I s m e r t e t ő s z ö v e g : A zengőlégyfélék vagy zengőlegyek (Syrphidae) a légyalkatúak alrendjének (Brachycera) Muscomorpha alrendágában a zengőlegyek öregcsaládjának (Syrphoidea) egyik családja. A család mintegy 4500 faja az egész Földet benépesíti. Közép-Európában - így hazánkban is - elég gyakoriak. Kora tavasztól késő őszig találkozhatunk velük. A méhekhez hasonlóan virágról virágra járnak, és nyaló-szívó szájszervükkel virágport és nektárt vesznek magukhoz. Éppen ezért igen nagy a szerepük a virágok beporzásában. A zengőlegyek, amiket a méhek után a legfontosabb beporzó rovarcsoportnak tekinthetünk, főleg az árnyékos és nedves helyeken növő virágokat, a mocsári és vízi növényeket, valamint a kora tavaszi virágokat porozzák be.
A legtökéletesebb repülő rovarok közé tartoznak. Percekig lebeghetnek egy helyben a levegőben, miközben rendkívül gyorsan rezgetik szárnyaikat. Testük ilyenkor vízszintesen áll, fejük mindig a szél irányával szembe fordul - ez az ösztönös magatartás az anemotropizmus. A zengőlegyek színezete igen sajátos: potrohukat általában a darazsakéhoz hasonló sárga-fekete csíkok tarkítják, de vannak fémesen csillogó fajok is, vagyis ők a hazai légyfauna legdíszesebb fajai. A sajátos sárga-fekete színezet szerepe máig vitatott - a legelterjedtebb nézet szerint a ragadozók megtévesztését célzó mimikri. Nemcsak színezetük szép és változatos, de nemegyszer fejük, csápjuk, lábuk és potrohuk is különleges. A csápok alapvetően három ízből állnak; a csápsörte a harmadik ízen ül. A két tőíz rendszerint rövid, a harmadik viszont ovális, háromszögű, fejsze alakú vagy gömbölyded. A lábak egyes ízei is feltűnően megduzzadhatnak, rajtuk fogacskák vagy serték ülhetnek. A zengőlegyek alakját alapvetően a potroh alakja szabja meg. Ez rendszerint hosszúkás, ovális vagy tojásdad, szélei legtöbbször párhuzamosan futnak. A fajok elkülönítésében a potroh alakján túl fontos lehet a szárny erezete is. Általánosan jellemző a családra, hogy a szárny közepén úgynevezett álér (vena spuria) fut. Ez tulajdonképpen csak egy barázda a szárny felületén; az érrendszer egyéb részeivel semmilyen kapcsolatban nem áll, a harmadik és negyedik hosszanti ér közé beékelődve az elülső haránteret keresztezi. A zengőlegyek lárváinak megjelenése és életmódja is különlegesen változatos.
(Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Őszikébe burkolózó zengőlégy U R L : http://dka.oszk.hu/022300/022373 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1600x1200 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |