D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1281076442.jpg
C Í M 
F ő c í m : Százforintos földepe
B e s o r o l á s i   c í m : Százforintos földepe
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : juhaszj
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-04-09
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2010-08-06
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma.
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2010-08-04
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Növényvilág
M e g n e v e z é s : Országalbum
M e g n e v e z é s : Állatvilág
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Országalbum
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution 3.0
T É M A 
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Növénytan
T é m a k ö r : Orvostudomány, állatorvostan
A l t é m a k ö r : Alternatív gyógyászat
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Állattan
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : növénykép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : vadon termő növény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : gyógynövény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : virág
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kis ezerjófű
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : állatkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : vadon élő állat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : rovar
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : méh
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Latin neve: Centurium erythraea.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A kis ezerjófű a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó gyógynövény. Népies nevei: epefű, gyomorfű, földepe, cintória, hideglelésfű, hidegűzésfű, százaranyosfű, százforintosfű, lázfű, ördögcsíptefű. Nyugat-Ázsiában, Észak-Amerikában és csaknem egész Európában honos, erdős, bokros helyeken, nedves réteken található 1-2 éves növény. Az ókorban és a középkorban is megbecsült növény volt. Nálunk nedves réteken. és ritka erdőségekben, domboldalakon, általában félárnyékos helyeken, (bokrok tövében) nő. Szára négyszögletes, 10-50 cm magas. 10-35 cm magas, idősebb szárai csövesek. Legalsó levelei tőrózsában állnak, rövid nyelűek, fordított tojás alakúak, 3-4 cm-es szárlevelei keresztben átellenesek, ugyancsak 3-4 cm hosszúak és hosszúkás tojás alakúak. A bogernyőben elrendezett, piros, vagy rózsaszínű, csillag alakú virágok, csak napsütésben nyílnak ki. Termése 20 mm hosszú, 5 mm vastag, sárga színű, két kopácsra nyíló tok. Mivel legelőkön, kaszálókon, erdős, bokros helyeken tömegesen terem, így elsősorban a vadon termő növényeket gyűjtik. A föld feletti virágzó részt sarlóval, vagy éles késsel vágják le, és csukló vastagságú csokrokba kötve, napvédett, szellős helyen szárítják. (A vad termőhelyeken begyűjtött magvakat tavasszal közvetlenül elvetik, a legkedvezőbb a régóta parlagon heverő terület.) Tartalma: centapikrin, sverozid, sveciamarin, genciopikrin, erintocentaurin, 0,4% flavonoid, xantonok, ferulasav, kávésav, triterpének, nyomokban alkaloidok. A drog szagtalan, és rendkívül keserű ízű. A termesztett ezerjófüvek föld feletti részét (Centeurii herba) gyűjtik virágzáskor, ami júniustól augusztusig tart. A füvet mindenképpen árnyékos helyen kell szárítani, mert a napfény hatására elveszti a színét. Szellős helyen tároljuk. Keserű likőrök fontos alkotóeleme, aperitif italok készülnek belőle, és ürmösborok készítésénél is felhasználják. Egyes vidékeken a komlót helyettesítik vele a sörkészítéskor. A szesziparban a gyomorkeserűk elmaradhatatlan alkotórésze. A gyógynövény bizonyítottan emésztést és epeműködést serkentő, étvágyfokozó hatású. Teáját fogyasztják puffadás enyhítésére, májbántalmak ellen és vértisztítóként. A homeopátia a friss növényt gyomorfájdalom csillapítására használja, amarum-ként, növeli a gyomorsav-elválasztást, az étvágyat - teakeverékek, keserű tinktúrák alkotójaként alkalmazzák. A népi gyógyászatban máj-, epe-, vesebajok, vérszegénység gyógyítására használják. (Forrás: Wikipédia)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A méhek repülő rovarok, amelyek közeli rokonságban állnak a darazsakkal és a hangyákkal. Külön vonalat képviselnek az Apoidea főcsaládban, jelenleg az Anthophilák közé soroltak. Megközelítőleg 20 000 ismert fajuk létezik, habár sokuk nincsen leírva, illetve besorolva. Ennek köszönhetően a számuk feltehetően magasabb. Az Antarktiszt kivéve az összes kontinensen előfordulnak. A méhek legtöbbje alig ismert. A legkisebb a törpe méh (Trigona minima), ami körülbelül 2,1 mm hosszú. A legnagyobb a Megachile pluto - kifejlett egyedeinek hossza megközelíti a 39 mm-t. Az északi féltekén a leggyakrabban előforduló fajok a karcsúméhek (Halictidae) családjába tartoznak. Legismertebb fajuk a háziméh, amely több más fajhoz hasonlóan mézet termel. A méhek a nektár és a pollen fogyasztására adaptálódtak; ezekből nyerik az energiát és a fehérjéket. A pollenek többségével lárváikat etetik. Táplálékukat a hosszú proboscidesszel, (komplex, összetett nyelvvel) kaparinthatják meg a virágokból. A hímek antennája általában tizenhárom, a nőstényeké tizenkét szegmentumból áll. Minden fajuknak két pár szárnya van, és ezek közül a hátsó pár kisebb. A méhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában, és a virágos növények legfontosabb beporzói. Gyűjtenek pollent és nektárt is. A nektárt gyűjtő egyedek is poroznak be növényeket, de a pollent gyűjtők sokkal hatékonyabb beporzók. A legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszertermelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, nagyrészt a méhekétől. A legtöbb méh bolyhos; a polleneket a szőrszálak elektrosztatikus töltése tapasztja a rovar testéhez. Ha a nőstény méhek egy kis időre felfüggesztik a takarmányozást, megtisztítják testüket, és a pollenszemcséket egy csomagba, úgynevezett scopába gyűjtik; ez a legtöbb méh hátsó lábán található. A legtöbbjük az összes virágból gyűjt pollent, de akadnak egy-egy növényre szakosodott fajok is. A pollent és a nektárt többnyire összekeverik, és így eleinte folyékony, de megkeményedő tartalék élelmiszertömeget hoznak létre. Ezt aztán megformálják, és a lépekben tárolják. Az így megtöltött sejtekbe helyezik petéiket, majd lezárják azokat. A virágok meglátogatása sok veszélyt hordoz magában: karoló pókok, gyilkos bogarak és különféle madarak vadásznak rájuk. Tizedelik állományukat a rovarirtó szerek is - ezek vagy közvetlenül az élőlényekre hatnak, vagy táplálékukra. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Nagy ezerjófű
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1600x1200 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn