D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : sz211.jpg
 B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/002300/002326/sz211_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : Hódmezővásárhely
B e s o r o l á s i   c í m : Hódmezővásárhely
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Takarékpénztár
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Németh László Városi Könyvtár
S z é k h e l y : Hódmezővásárhely
O r s z á g : Magyarország
K I A D Ó 
K i a d ó   n e v e : Németh László Városi Könyvtár
S z é k h e l y e : Hódmezővásárhely
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2008-02-14
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2003
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : képeslap
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vásárhelyi veduták
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Hódmezővásárhely
M e g j e l e n é s : [S.l.] : [s.n.], [1907-1908]
T e c h n i k a : színezett fotó
L e l ő h e l y : Németh László Városi Könyvtár, Tornyai János Múzeum, Kovács Ferenc gyűjteménye
T í p u s : képeslap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Vásárhelyi veduták : Képes lapok a 19-20. századból
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : takarékpénztár
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : fénykép
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : tér
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : utcakép
 M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Hódmezővásárhely
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Takarékpénztár.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Belváros - Kossuth tér

A Nagytakarék épülete a Kossuth-szoborral 1907-ből vagy 1908-ból.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Takarékpénztár ("nagytakarék") épülete

A 19. század második felének mezőgazdasági konjunktúrája és a helyi iparosodás kezdetei szükségessé tették a pénz- és hitelélet szervezését. Ennek első eredménye a Hódmezővásárhelyi Első Takarékpénztár 1868-ban történt megalapítása. A népnyelvben "nagytakaréknak", "öregtakaréknak" hívták, megkülönböztetésül a hasonló profilú, kisebb helyi pénzintézettől. Ez a takarékpénztár három évtized alatt olyan mértékben tőkeerőssé vált, hogy új székház építését határozta el. A terveket Müller Miksa, szegedi építész készítette és ezek alapján épült fel 1906-1907-ben Koncz Pál építési vállalkozó kivitelezésében a város legjelentősebb, legimpozánsabb szecessziós épülete. Az épület térbe helyezése, városképi hatása, a környezettel való kapcsolata kitűnő. Bár a Kossuth tér északi oldala három önálló és nem is egy időben emelt épületből áll (posta, bank, lakóház) mégis teljesen harmonikus városképi egységet alkotnak. Középen van a monumentális, az egykori pénzintézet tekintélyét, gazdagságát hatalmas kupolájával is hangsúlyosan kiemelő banképület. A kupola az ácsmesterség külön is figyelemre méltó, nagyszerű teljesítménye. A homlokzat hangsúlyos tagoltsága és az első emelet hatalmas ablakai építészeti erőt fejeznek ki. A rendeltetésre több helyen is (a homlokzaton kétoldalt és a városcímer fölött középen) a kaptár, továbbá a kereskedők, pénzváltók ókori istenének, Mercurnak a kupola tetején álló, Balla József és Rubletzky Géza szobrászművészek közösen alkotott szobra is utal. A párkányzat fölötti női és férfialak pedig a takarékosság és mezőgazdaság megtestesítőiként közvetetten szintén az épület funkciójával kapcsolatosak. Az épület külsejében és belsejében mindenütt következetesen jelen van a szecesszió jellemző növényi formája, liliomos vonalvezetése. Növényi mintás, medúzafejes bejárati kapu után erőteljes dinamikájú, vörös márvány korlátos lépcső vezet föl az emeletre. A belső térben az oszlopfőktől a faragott fa ablakpárkányokon át a pénztárfülke fölírásáig és a különböző csillárokig minden következetesen egységes és harmonikus. Szintén a szecesszióban fogant a falak világoszöld csempe borítása.

Az épület a magánpénzintézetek megszűntével előbb állami takarékpénztár, majd 1950-től 1989-ig a Magyar Nemzeti Bank, 1989-től 1996­ig a Magyar Hitelbank, 1996-tól pedig az ABN AMRO Bank, majd a K& H Bank helyi fiókjának ad helyet.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : KOSSUTH LAJOS

1903, Kallós Ede, Kossuth tér, bronz, 300 cm, talapzat mészkő, lefelé szélesedő négyzetes hasáb, 514-128x128 cm, rajta fent babér friz.

A korai Kossuth-szobrok közé tartozik, nem véletlenül, mert Vásárhely lakóinak szívében Kossuth szeretete és tisztelete mélyen benne élt. 1872-ben az emigrációban élő Kossuthot országgyűlési képviselővé választotta a város. Később, 1880-ban az állampolgárságától megfosztott turini remetét díszpolgársággal tisztelte meg Hódmezővásárhely. A szobor gondolata a Kossuth halálát közlő és méltató hírlapi közleményben már felmerült. Endrey Gyula képviselő 100 forintos adománnyal vetette meg a szoboralapot. Ugrai László törvényhatósági bizottsági tag az 1894. május 23-i közgyűlésben javasolta Kossuth Lajos halálának évenkénti megünneplését és szobor emelését is. A törvényhatósági bizottság mindkét javaslatot elfogadta, és a szobor létesítésére indult társadalmi mozgalom szervezésére szoborbizottságot alakított. A szoborbizottság nem siette el a dolgot, mert csak négy év múlva, 1898. május 31-én látta elérkezettnek az időt a gyűjtés széles körű elindítására. A lakosság előbbre járt, mint a szoborbizottság, mert a városi közigazgatáshoz korábban is érkeztek be önkéntes adományok e célra, ezek kezelése, elszámolása azonban ez ideig nem volt megoldott. A törvényhatósági bizottság részben a közvélemény sürgetésére következő lépésként 1900-ban 25 ezer koronát szavazott meg a szobor költségeire. Ekkor már a lakosság között végzett gyűjtés eredményeként a kamatokkal együtt 12 608 korona volt együtt. Miután a szükséges pénzügyi fedezet így rendelkezésre állt, a városi vezetés pályázat kizárásával a vásárhelyi születésű Kallós Ede szobrászművészt bízta meg a szobor megalkotásával. A törvényhatósági közgyűlés azt is elrendelte, hogy a szobor a Kossuth téren helyeztessék el, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Kossuth 1848. október 3-án beszédet intézett a város lakóihoz. Itt is került leleplezésre 1903. március 22-én. A magas talapzat fölött határozott tartású, előrelépő férfi alak látható. A lefelé bővülő, sarkain kerekített négyzetes hasáb talapzatot virágágy veszi körül, amelyet szecessziós, növény díszítésű vas rácsozat választ el a járdától. A szobor magán viseli a századforduló köztéri szobrászatának jellegzetességét, sajátos jegyeit. Magas talapzat, színpadias, patétikus mozdulat, mind megtalálhatók általában az e korban készült szobrokon és Kallós Ede művén is. Kossuth bal kezét szívén tartja, jobb kezét ökölbe szorítja, bal lábbal előrelép. Öltözete magyaros: Bocskai-kabát és mente, mely alól kard látszik. Kallós a megformálásban részlethűségre, pontosságra törekedett, mind az arcvonásokat, mind a reformkori öltözetet illetően.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Hódmezővásárhely : Takarékpénztár
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 807x521 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 150 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella
S z e r e p   /   m i n ő s é g : ellenőrzés
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Simon Jennifer