D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1272391043.jpg
C Í M 
F ő c í m : Százszorszép nünükével
B e s o r o l á s i   c í m : Százszorszép nünükével
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : juhaszj
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-03-01
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2010-04-27
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma.
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2007-03-16
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Növényvilág
M e g n e v e z é s : Országalbum
M e g n e v e z é s : Állatvilág
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Országalbum
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution 3.0
T É M A 
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Növénytan
T é m a k ö r : Orvostudomány, állatorvostan
A l t é m a k ö r : Alternatív gyógyászat
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Állattan
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : növénykép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : vadon termő növény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : gyógynövény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : virág
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : állatkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : vadon élő állat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : bogár
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : nünükeféle
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A százszorszép vagy vad százszorszép (Bellis perennis) a fészkesek (Asteraceae) családjába, a csövesvirágúak (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Csaknem egész Európában elterjedt. Észak-Amerikába behurcolták, ott inváziós faj. A franciák húsvétkának hívják, a német "libavirág" arra utal, hogy gyakran nyílik a libalegelőkön. Angol neve ("a nappal szeme") arra utal, hogy sugárvirágai estére becsukódnak. Népies nevei: rukerc, pere. Lágyszárú, évelő növény. 5-25 cm magasra nő meg. A Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint hemikriptofiton, azaz rügyei szorosan a talaj felszínén vannak, az elszáradt levelek védik őket. Tömött tőrózsában álló, szőrös, szabálytalan szélű, enyhén fűrészes levelei lapát formájúak. Szinte egész évben virágzik, a virágzat heliotropizmust mutat, este vagy esős időben összecsukja szirmait. Levéltelen kocsányain 1,5-3 cm széles, magánosan álló fészekvirágzat fejlődik, aminek közepén a 75-125 sárga, hímnős, ötszirmú csöves virág, szélein a zigomorf, két sorban álló fehér nyelves virágok találhatók, utóbbiak fonákja vagy csak hegye gyakran rózsaszínes. A virágok öntermékenyek, rovarok porozzák. A pollenszemek tüskés felszínűek, trikolpátak. Termése kb. 1 mm-es, visszásan tojásdad, bóbita nélküli kaszattermés. A magokat (kb. 1300 db egyedenként) a szél és az állatok (madarak, hangyák, földigiliszta) is terjesztik, de a cipőre is ráragadhatnak. A rétek, mezők, parkok kiöregedő gyepjének gyakori virága, az angolperjés rét-legelő (Lolio-Cynosuretum) társulás jellemző növénye. A félárnyékos vagy napsütéses helyeket, a kövér, agyagos talajt kedveli. Az őshonos flórából legrégebben betelepült kerti virágok egyike. Triterpén-szaponinokat, flavonoidokat, poliineket, nyomokban illóolajokat tartalmaz. Virágát vagy virágos hajtását használják fel. Az orvostudomány nem használja, a homeopátiában rándulások, zúzódások, megerőltetett izmok, bőrbetegségek kezelésére alkalmazzák. Fiatal leveleit salátákhoz adva az anyagcserét serkenthetik. Bimbóit sós vízben áztatva, majd tárkonyecettel felöntve a kapribogyó pótlására is felhasználható. Dísznövényként termesztett változatai is léteznek, ezek szirmai tömöttebbek, színük fehér, vörös, lila is lehet. (Forrás: Wikipédia)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A nünüke (Meloe L.) a különlábtőízes bogarak csoportjába, a hólyaghúzók családjába tartozó bogárnem. Testük ovális, csápjaik fűzérformájúak, szemeik vesealakúak, fejük háromszögű, mellső szárnyaik nagyon rövidek, a hátsók hiányoznak. A nőstényeknek nagyobb és vastagabb potrohuk van. Tavasszal a fűben mindenütt láthatók. Megfogva sárgás folyadékot eresztenek ki testük minden részéből. Egyesek lárvái, mint a kőrisbogáré, a méhkasokban is élnek és így a méhészetre károsak. A világ minden részéből 70, Európából 28, hazánkból mintegy 14 faj ismeretes. (Forrás: kislexikon.hu)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : P21700741 [Százszorszép]
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 2048x1536 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn