D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1284018438.jpg
C Í M 
F ő c í m : paszulyfa
B e s o r o l á s i   c í m : Paszulyfa
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : spurca
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-02-20
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2010-09-09
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma.
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2010-09-05
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Növényvilág
M e g n e v e z é s : Országalbum
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Országalbum
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution 3.0
T É M A 
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Növénytan
T é m a k ö r : Mezőgazdaság, élelmiszeripar
A l t é m a k ö r : Növénytermesztés, kertészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : növénykép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : vadon termő növény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kertészeti növény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : dísznövény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : termés
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Kiskunfélegyháza
G e o N a m e s I d : 3049885
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A bálványfa (Ailanthus altissima) a bálványfafélék családjába tartozik. Terebélyes, tartóágas koronájú fa, mely sebzés vagy fagykár hatására gyakran kiterjedt sarjtelepet alkot, ekkor magassága 10 m alatt marad. Kérge szürke, szabálytalan hosszanti sávokban repedezett. Vesszője vastag, vörösesbarna, papilláktól selymes tapintású, a bélszövet szintén vastag, világosbarna. Rügyei aprók, félgömb alakúak, alattuk jellegzetes, nagy levélripacs található. Levelei nagyok, páratlanul szárnyasan összetettek, hosszuk elérheti a 60 cm-t. A levélkék hegyes hosszúkás-tojásdadok, csúcsúak, rövid nyelűek, válluk gyakran mirigyes fogat visel. A nem virágzó hajtás levelei kellemetlen (odaégett pörkölthöz hasonló) szagúak, színük sötétzöld, fonákjuk szürkészöld. Apró, zöldessárga virágai nagy bugavirágzatot alkotnak, émelyítően édes illatúak. A bálványfának vannak kétivarú virágú és csak porzós virágokat fejlesztő példányai (felemás kétlaki). Termése lependékcsoport, egy virágból 5-6 lependék is kifejlődhet. A termésben a mag középen helyezkedik el, lehullás közben hosszanti, vízszintes tengelye körül forog, így mozdulatlan levegőben is el tud távolodni a fájától. Magvai melegben (általában május-júniustól szeptemberig) csíráznak, csírázóképességüket legalább egy évig megőrzik. A bálványfa jól tűri a szennyezett városi levegőt és kedveli a meleg mikroklímát, ezért széles körben ültetik olyan helyekre, ahol más árnyékadó fa már nem élne meg. A bálványfa a legveszélyesebb hazai gyomfa. Európában kártevői és kórokozói nem ismertek - bár az újabb nemzetközi szakirodalom szerint a bálványfa fogékony a verticilliumos hervadásra, melynek kórokozói a Verticillium albo-atrum vagy a V. dahliae - már 5-éves korától teremhet, és nagy mennyiségben ontja széllel terjedő terméseit, melyek egy nagyobb viharral több kilométeres távolságba is elsodródhatnak. A legkisebb járda- és falrepedésben kicsírázik, növekvő gyökerével kárt tehet az építményekben. Magoncai megjelennek parkokban és házikertekben díszcserjék védelmében és virágágyásokban is, ahol a szakszerű kertgondozás hiányában lassan egyeduralkodóvá válnak, és egy idő után már őket védik, mintha telepített díszfák lennének. A korábbi hibás erdészeti irányelvek következtében sovány talajú területekre (sziklagyep, homok, szikesek) is telepítették, ahonnan a természetes és természetközeli növényzet rovására terjed. Ahol megtelepedett, legtöbbször nagy sarjkolóniává fejlődik. Allelopátiás fa, csírázásgátló anyagai legnagyobb mennyiségben a gyökér kérgében halmozódnak fel, de jelen vannak a levelében is. Nagy mennyiségű avarja növeli a talaj tápanyagtartalmát, így alatta nitrofil gyomok jelennek meg. Az ellene való védekezés legnagyobb problémája, hogy sokan nem tekintik gyomnak és hagyják, hogy messzire szálló terméseivel másoknak okozzon problémát. Származási helye: Kína keleti része, Korea. Hegyvidéki erdőkben őshonos. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Bálványfa
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1070x1600 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn