Plohn József: Hódmezővásárhely : Szent István tér [DKA metaadatok]

G e o N a m e s I d : 719965

M i n ő s í t ő : földrajzi hely

L E Í R Á S

K é p a l á í r á s : Hódmezővásárhely

I s m e r t e t ő s z ö v e g : Szent István tér

A gróf Csáki Albin tér (Szent István tér) jobbra a Szarvas vendéglővel, balra a régi zsinagógával 1904 körül. Plohn József fölvétele.

I s m e r t e t ő s z ö v e g : Szarvas vendéglő

Az újratelepülés után a város gyakorolta az italmérés jogát, egészen 1756-ig, amikor gróf Károlyi Ferenc elvette a várostól. Ekkor került az uradalom tulajdonába a Szarvas vendéglő is, amely először földszintes, kétablakos falusi házban, később 44 méter hosszú, ugyancsak földszintes, zsindelytetős épületben működött. A regálé megváltásától, 1873-tól a város tulajdonába került a már eléggé rossz állapotban lévő épület. Új vendéglő építésének gondolata már 1898-ban fölmerült, és 1900-ban pályázatot is hirdettek a megvalósítására. 16 terv érkezett be, melyek közül legkedvezőbbnek László Richárd és Ferencsik Aladár budapesti műépítészek tervét ítélték. Hosszabb ideig vendéglőként használták az épületet, majd a két világháború között zeneiskola, az anya- és csecsemővédő intézet működött benne. Miután a Hódi Pál utcai tűzoltószertárat 1939-ben lebontották, a tűzoltóság költözött az épületbe. A leromlott állapotú szertárépületet lebontották és 1992-94 között Novák István tervei alapján az egyemeletes parancsnoki épülethez közvetlenül csatlakozó tetőtér-beépítéses új szertárhelyiséget építettek. Ennek földszintjén garázsokat, tetőterében szolgálati helyiségeket alakítottak ki.

A régi épület homlokzati kiképzése általában egyszerű, kivétel a két bejárat, amely mellett klasszicizáló díszítő elemeket képeztek ki. A bővítés cseréptetős fedéssel és tégla homlokzattal jól illeszkedik a helyi építészeti tradícióhoz.

I s m e r t e t ő s z ö v e g : Zsinagóga

A 18. században Hódmezővásárhelyen még csak néhány zsidó család élt. Közülük legismertebb a Károlyi gróf invitálására, Vásárhelyre jött híres ötvös és ércnyomó, Kohn Ignác volt. A gazdaságilag erősödő hitközség 1833-ban már templom építésére kért telket az uradalomtól. A kapott ingatlan azonban templomépítésre nem volt alkalmas. Ezért egy évvel később, 1834-ben Matók Sámuel ügyvéd házát és telkét vette meg a hitközség 2000 forintért. Ebben a házban volt az első zsinagóga. A növekvő és erősödő gyülekezet számára az eredetileg más célra épült imaház helyett megfelelő templom építése egyre sürgetőbbé vált. Majdnem két évtized telt el, mire a szükséges összeggel rendelkeztek. Előkészületként 300 000 db tégla és 30 000 cserép égetésére kértek és kaptak engedélyt. Ezek elkészülte után 1852-ben pályázatot írtak ki, melyet Busch Miklós szentesi építész nyert meg, aki 2600 forintért a kőművesmunkát elvállalta. Az ácsmunkát Gaál Péter, Lázár Ferenc és Lázár István, az asztalosmunkát Szabó Miklós, a lakatosmunkát pedig Nánási Sámuel végezte. A belső berendezést Bertakovics József pesti szobrász készítette. Az elkészült templomot 1857. május 15-én a nagy tekintélyű és határainkon túl is jól ismert Lőw Lipót szegedi rabbi avatta fel. Az orgonát az 1881-ben megkezdett gyűjtés eredményeként 1897-ben Sonkovics János, szegedi orgonakészítő építette meg a női karzat mögött.

Fél évszázad után, 1906-ban Müller Miksa szegedi építész tervei alapján építették át a templomot és nyerte el mai formáját. A rekonstrukció eredményeként a templom új vasbetonmennyezetet és teljesen új homlokzatot kapott. Ekkor cserélték ki színesre az ablakokat, készíttettek új szentélyt és áthelyezték az orgonát is a keleti oldalra. Az 1906 októberében kezdett munkálatokat két év alatt, 1908 szeptemberében fejezték be. Az épületszobrászat Balla József munkája.

A templom tömegében, monumentalitásában nem éri ugyan el a szegedi zsinagóga szintjét, de adott méreteiben éppen tömörségénél fogva jó megoldású, esztétikus épületeink közé tartozik. Alaprajzi elrendezése összhangban áll funkciójával és egyben világos, áttekinthető. Külső megjelenésében található mór elemek mozgalmas nagyvonalúságukkal harmonikus összhangban vannak a homlokzat kiképzésével. A kapubejárat dinamikus öblösödése a középkori katedrálisok befogadó kiképzésére emlékeztet.

A deportálás 30. évfordulója alkalmából, 1974-ben, a templom előterében márvány emléktáblát helyeztek el.

Az épületet 1986-ban a város 4 millió forintért megvásárolta. Ezt követően kezdődött el fölújítása. Eddig a legszükségesebb állagmegóvási és megőrzési munkákat, valamint a külső homlokzat rendbetételét végezték el.

K A P C S O L A T O K

F O R M Á T U M

A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány

M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N

M I N Ő S É G

L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány

L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 800x397 pixel

L e g j o b b f e l b o n t á s : 150 DPI

S z í n : szürke

L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP

T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített

S T Á T U S Z

A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ

F E L D O L G O Z Ó

S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás

A f e l d o l g o z ó n e v e : Laskay Gabriella