|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/021200/021208 F á j l n é v : farkasreti_turay_i.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/021200/021208/farkasreti_turay_i_kiskep.jpg F ő c í m : Turay Ida és Békeffy István B e s o r o l á s i c í m : Turay Ida és Békeffy István S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Varga U t ó n é v : József I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-12-15 A t í p u s n e v e : fénykép A t í p u s n e v e : szobor M e g n e v e z é s : Varga József fotói M e g n e v e z é s : Farkasréti temető T í p u s : szobor M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja M e g j e g y z é s : Az alkotótól. T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok A l t é m a k ö r : Halál T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Építőművészet T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet A l t é m a k ö r : Film- és színháztörténet T á r g y s z ó : síremlék M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : temető M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : sírfelirat M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : szobor M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : fafaragás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Farkasréti temető: 8/1-1-268 I s m e r t e t ő s z ö v e g : Turay Ida magyar színésznő. A Thurmayer Idaként anyakönyvezett lány 8 évesen (1916) árvult el, először zárdában nevelték, majd a gimnáziumba került. Még érettségi előtt jelentkezett az Országos Színművészeti Akadémiára, ahová fel is vették, de csak egy évet töltött itt el - a felsősök vizsgaelőadásán statisztálva fedezte fel a nagyhatalmú színházi szakember, Bárdos Artúr. Első sikerét 16 évesen (1924) aratta a Darázsfészek című darabban, ezt követően megfordult szinte valamennyi fővárosi színházban. Derűs megjelenésével, kellemes énekhangjával, kedves humorával kezdetben naivaként, később bölcs, idős hölgyek megformálásával aratott sikereket.
1945-ben eltiltották a szerepléstől, de hamarosan újra játszhatott. Az 1956-os forradalom idején férjével, a neves színműíró Békeffi Istvánnal elhagyták az országot, nem politikai okokból, hanem mert kilátástalannak érezték helyzetüket. Férje külföldön is jól boldogult, feleségét azonban nem hagyta a színpadon érvényesülni, holott alkalom lett volna rá. Tizennyolc év távollét után tértek végleg haza, a színésznő 1977-től közel másfél évtizeden át a Thália Színház társulatának volt a tagja.
A kezdetben naiva szerepekben sütkérező Turay Ida olyan filmsikereknek volt részese, mint az Ez a villa eladó, a Pesti mese, A kölcsönkért kastély, az Egy szoknya, egy nadrág, a Janika (amelyet férje kifejezetten az ő számára írt), a Déryné, a Csínom Palkó, az Állami áruház vagy éppen a Te rongyos élet.
A közönségkedvenc művésznő, akit mindenki csak Dusikának szólított, 1987-ben érdemes művészi kitüntetést kapott. 1997. június 2-án egy budapesti kórházban halt meg. Emlékét a nevét viselő színi társulat és a társulat igazgatója által alapított Turay Ida Vándordíj is őrzi.
(Forrás: Wikipédia) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Békeffi István, Békeffy színműíró, kabarészerző, József Attila-díjas (1950, 1953), Békeffi László konferanszié unokaöccse. Katonai középiskolában tanult Nagyváradon és Sopronban, utána Budapesten bölcsészhallgató volt. 1926-ban tűnt fel sikeres bohózatával a Sziget Színpadon, Hol jártál az éjszaka? ; ezt követte több operettje, vígjátéka és kabaréjelenete. Állandó szerzőtársa volt Kellér Dezső, Stella Adorján, Vadnai László, zeneszerzője Lajtai Lajos. 1934-ben írta első filmforgatókönyvét. 1942-ig 22 forgatókönyvnek volt szerzője vagy társszerzője (Jöjjön elsején, Gyurkovics fiúk, Magdolna stb.) Számos művét megfilmesítették. 1926-ban kötött házasságot Turay Ida színésznővel, aki sok filmjében és színdarabjában szerepelt. 1945-46-ban szerkesztette Balázs Béla lapját, a Fényszórót. Számtalan filmforgatókönyv készítésében működött közre, vígjátékokban és életrajzi filmekben is (pl. A tanítónő, 1945; Beszterce ostroma, 1948; Janika, 1949; Déryné, 1951; Erkel, 1952; Mese a 12 találatról, 1956). Több száz kabaréjelenetet írt, a legjobban sikerült bennük Pomócsinak, a jószándékú, de ügyetlen kispolgárnak a figurája, amelyet Salamon Béla játszott sok esztendeig a színpadon. 1957-ben külföldre távozott, Svájcban élt és főleg az NSZK filmiparának írt forgatókönyveket (Baleset, 1957; A hazug, 1961; Egy majdnem tisztességes lány, 1963 stb.) Legnagyobb sikere az Egy angyal szállt le Brooklynban (olasz-spanyol film, 1957) könyv alakban is megjelent. 1971-ben Turay Idával együtt hazatért Budapestre. A Fővárosi Operettszínházban 1977. febr. 27-én mutatták be musicaljét: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak.
(Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Bulla Elma és Fendrik Ferenc U R L : http://dka.oszk.hu/020800/020832 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1200x1600 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |