D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : farkasreti_kis_f.jpg
C Í M 
F ő c í m : Kis Ferenc
B e s o r o l á s i   c í m : Kis Ferenc
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-12-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Farkasréti temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Kis Ferenc (1908-1964)
 M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Farkasréti temető: 1-1-16
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Kis Ferenc Kassák Lajos szárnyai alatt, az avantgarde igézetéből nőtt költővé. Keserves, munkában és szenvedésben eltelt gyerekkor állt mögötte; a fiatal nyomdászt a felismert szociális igazságok, s a tenni, jobbítani akarás vezették az irodalomhoz. Első versei az expresszionizmus és az aktivizmus jegyében íródtak: optimizmusát, a munkásosztály erejébe s a szebb jövőbe vetett hitét hirdették. Hamarosan rátalált saját hangjára is, mely az expresszionizmus robbanékony feszültségénél jobban megfelelt csendes, szelíd szavú, minden harsányságtól idegenkedő költői alkatának. Illyés Gyula és Erdélyi József, valamint József Attila példáján tanulva érlelte ki hangját s költői világképét. Idilli boldogságvágy s a kegyetlenül rideg jelen valóságának konfliktusa szikrázik a harmincas években született verseiben. A kétségbeesés kiúttalanságától a harcos elkötelezettség mentette meg: tagja lett az illegális kommunista pártnak s a munkásírók körének. A háború évei újabb megpróbáltatások özönével sújtották a költőt. Hosszú katonai szolgálat után sikerült a szovjet partizánokhoz szöknie; a hazatérés örömét azonban családi tragédia, feleségének elvesztése, kéziratainak megsemmisülése árnyékolta be. Felszabadulás utáni első versei mégis az újrakezdést, a megújulást hirdetik. A költészet múzsája azonban egy időre cserben hagyta, a költőt a felszabadult ország égetően sürgős tennivalói foglalkoztatták. Részt vett a demokratikus átalakulás embert s idegeket egyaránt felőrlő küzdelmeiben: a földosztásban, pártszervezésben, majd az alakuló közigazgatásban. A magába zárkózó költő egészen az ötvenes évek végéig a feledés homályába merült. Ekkortól gyakrabban publikált, irodalmi esteken vett részt. Népszerűsége tetőpontján távozott, korai halála az egész magyar irodalmi élet gyásza volt. Kis Ferenc nagy tehetség volt, önmaga teljes megvalósítására mégsem jutott ereje. Írói létével sohasem tudott teljesen azonosulni, igazában nyomdász maradt mindig. Mikor felocsúdhatott volna a felszabadulás utáni megfeszített munka s az azt követő betegség szorításából, költői kibontakozását a sematizmus gyakorlata gátolta. Formavilága nem mondható változatosnak, de az általa választott és ismert területen tökéletes biztonsággal mozgott. Legkedveltebb versformája a magyar keresztrímes alexandrinus; mindig eredeti rímei, finoman megoldott enjambement-jai, nagy erejű, érzékletes képalkotása igazi formaművésszé avatták. Aprólékos gonddal, a formai tökéletességre áhítozó mesterember módjára közeledett a költészethez; folyamatosan csiszolta, tökéletesítette műveit (összegyűjtött versei között ezért szerepel ugyanaz a darab kétszer is). Mégsem érződik rajta a műgond, az erőltetettség, a szavak magától értetődő természetességgel töltik ki nála a kötött forma kereteit; versmondatainak lejtése, ritmusa a prózai elbeszélő, mesélő természetes lélegzetvételét követi. Életműve, torzó voltában, befejezetlenségében, töredékességében is a munkásköltészet nagy teljesítménye. (Forrás: A magyar irodalom története)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Kassák Lajos és Kassák Lajosné Kárpáti Klára
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1704x2272 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn