D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/020900/020943 F á j l n é v : farkasreti_illyes_gy.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/020900/020943/farkasreti_illyes_gy_kiskep.jpg F ő c í m : Illyés Gyula és Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra B e s o r o l á s i c í m : Illyés Gyula és Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Varga U t ó n é v : József I n v e r t á l a n d ó n é v : N S z e r e p : szobrász B e s o r o l á s i n é v : Farkas U t ó n é v : Ádám I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-11-30 A t í p u s n e v e : fénykép A t í p u s n e v e : szobor M e g n e v e z é s : Varga József fotói M e g n e v e z é s : Farkasréti temető T í p u s : szobor M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja M e g j e g y z é s : Az alkotótól. T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok A l t é m a k ö r : Halál T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Építőművészet T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története T é m a k ö r : Orvostudomány, állatorvostan A l t é m a k ö r : Pszichológia T é m a k ö r : Pedagógia, nevelés A l t é m a k ö r : Gyógypedagógia T á r g y s z ó : síremlék M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : temető M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : sírfelirat M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : szobor M i n ő s í t ő : műfaj
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Farkasréti temető: 46/7-1-53/54 [szobrász: Farkas Ádám] I s m e r t e t ő s z ö v e g : Illyés Gyula (szül. Illés Gyula) Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító, szerkesztő, az MTA tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja. Illyés Gyula 1902. november 2-án született a Tolna megyei Felsőrácegrespusztán. Édesapja Illés János (1870-1931), uradalmi gépész, édesanyja Kállay Ida (1878-1931). Ferenc és Klára után 3. gyermekként született Gyula, aki élete első 9 évét töltötte szülőhelyén.
Az elemi iskolát a pusztai népiskolában (1908-1912) kezdte, majd 1912-ben, amikor a család Simontornyára költözött, ott fejezte be a negyediket (1912), s végezte el az ötödiket (1912-1913). A gimnázium alsó osztályait több helyen végezte: Dombóváron (1913-1914), Bonyhádon (1914-1916), és a budapesti Munkácsy Mihály utcai gimnáziumban (1916-1917). 1916-ban szülei különváltak, anyjával Budapestre költöztek. A felső osztályokat az Izabella utcai kereskedelmi iskolában (1917-1921) végezte. 1921-ben érettségizett. 1918-1919-ben részt vett baloldali diák- és ifjúmunkás mozgalmakban, ott volt a románok elleni szolnoki csatában. 1920. december 22-én jelent meg első verse (El ne essél, testvér) név nélkül a Népszavában.
1921 őszétől a budapesti egyetem magyar-francia szakos hallgatója volt. Illegális tevékenységéért várható letartóztatása elől 1921 decemberében sikerült Bécsbe távoznia, majd Berlinen és a Rajna-vidéken át 1922. április 24-én érkezett Párizsba. Alkalmi állások után egy könyvkötőműhelyben dolgozott. Egy ideig a Sorbonne hallgatója volt. 1923-ban első cikkeit, fordításait az Ék és a Ma közölte. 1926 nyarán amnesztia nyomán hazaérkezett. Fő fóruma a Kassák Lajos által szerkesztett Dokumentum, majd a Munka lett. 1927-1930-ban a Phőnix Biztosító Társaság hivatalnoka volt. 1927. november 16-án megjelent első kritikai írása a Nyugatban. 1928-tól a Nyugat rendszeresen közölte verseit, cikkeit. Barátságot kötött József Attilával, Németh Lászlóval, Szabó Lőrinccel, Erdélyi Józseffel. Első kötete a Nyugat kiadásában jelent meg (Nehéz föld, 1928). 1931. május 1-jén Budapesten feleségül vette Juvancz Irma gyógytornatanárnőt, Juvancz Irenius Kornél és Révész Irma lányát. Vezetéknevét 1933-ban változtatta meg hivatalosan is Illésről Illyésre (47997/1933. III. B. M. sz.) 1934-ben az első írókongresszusra való meghívás alapján hosszabb utazást tett a Szovjetunióban. 1934-1938-ig a Válasz munkatársa, 1937. március 15-én egyik alapítója a Márciusi Front-nak, részt vett a Front szervezésében. 1937-től a Nyugat társszerkesztője; 1944-ig a Nemzeti Bank sajtóreferense francia mezőgazdasági ügyekben; elvált Juvancz Irmától (2 P.44192/1938 sz. budapesti kir. tszéki ítélet). 1939-ben feleségül vette Kozmutza Flórát, akitől Mária nevű lánya született. 1941-ben, Babits Mihály halála után a Nyugat örökébe lépő Magyar Csillag (1941. október 1. - 1944. március 19.) szerkesztője.
Magyarország német megszállása után 1944 márciusától Németh Lászlóval a Dunántúlon és Budapesten bujkált. Mint kiemelkedő közéleti személyiség, az alakuló Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai közé emelte (vagyis választás nélkül lett nemzetgyűlési képviselő). Az 1945-ös választásokon már pártja országos listájáról jutott be, ahogy az 1947-es választásokon is. 1945-1946-ban a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője volt. 1945-1949 között a Magyar Tudományos Akadémia tagja is volt, amikor is politikai alapon sokakkal egyetemben őt is megfosztották tagságától (1989-ben a döntést megsemmisítették és tagságát posztumusz visszaállították). 1946 októberétől 1949 júniusáig a Válasz szerkesztője. Már 1946-ban felhagyott a gyakorlati politizálással, országgyűlési mandátumáról mégis csak 1948. november 16-ai hatállyal mondott le és csak az év legvégére vonult vissza teljesen a közélettől.
Az 1956-os forradalom alatt október 31-én beválasztották a Petőfi Párt néven újjáalakított egykori Nemzeti Parasztpárt Irányító Testületébe. 1983. április 15-én hunyt el Budapesten.
(Forrás:Wikipédia) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra gyógypedagógus, pszichológus, francia-német-magyar szakos középiskolai tanár. A magyar gyógypedagógiai pszichológia művelője, megújítója, működési körének kiszélesítője, rendszerbe foglalója, az író Illyés Gyula felesége. Budapesten született 1905. november 21-én. Orvos szeretett volna lenni, de szülei valamilyen kényelmesebb foglalkozást szerettek volna neki. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte (1931) és közben két évig Párizsban a Sorbonne-on tanult (1927-1928). 1928-ban Párizsban írta meg bölcsészdoktori értekezését J. M. Guyau francia filozófus költõrõl, melyet 1931-ben védett meg Budapesten. 1932-1935 között recenziói jelentek meg az Athenaeum című lapban. Már több szemesztert is elvégzett a bölcsészkaron, amikor egy lapban egy cikket olvasott a gyógypedagógiáról. Ekkor befejezte az egyetemet, sajnálta volna az éveket.
1931-ben filozófiából doktorált, és jelentkezett a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Tanárai - Szondi Lipót, Tóth Zoltán, Bárczi Gusztáv - nagy hatással voltak rá. 1934-ben szerzett itt oklevelet.
1939-ben kötött házasságot Illyés Gyulával.
Pályakezdőként a főiskolán maradt gyakornokként, de időnként tanított különféle osztályokban is: a siketeknél, az ún. nehezen nevelhetőknél és az értelmileg legsúlyosabban károsodottak osztályaiban is. Kezdetben Tóth Zoltán igazgató asszisztense volt, majd 1936 és 1940 között a Szondi Lipót, azután 1940 és 1944 között a Bárczi Gusztáv által vezetett Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratórium munkatársa volt. Többek között a Lipótmezei Elmegyógyintézetben végzett lélektani vizsgálatokat.
1946-ban Bárczival egyetértésben kidolgozta a főiskola szervezeti szabályzatát és képzési programját. Szerinte az az előnye a magyar gyógypedagógiai képzési formának, hogy teljesen a gyógypedagógiai hivatástudat kifejlesztésére koncentrál. Ennek szolgálatában áll minden elméleti tantárgy, minden gyakorlat, az egész tudományos munka.
1946-tól a főiskola Lélektani Laboratóriumát (ma már Gyógypedagógiai pszichológiai tanszék) vezette. Nyolc évig (1972-1980) volt a főiskola főigazgatója. Főigazgatóként sokat tett a gyógypedagógiai hivatás társadalmi rangjának elismertetéséért. A főiskolát modern épülettel (benne a gyakorló iskolákkal, hallgatói kollégiummal és Gyógypedagógiai Vizsgáló és Tanácsadó Intézettel) gazdagította. Egyidejűleg a Magyar Pszichológiai Tudományos Társaság Pszichológiai Szekciójának vezetője is volt.
Pályafutása alatt több új típusú gyógypedagógiai intézmény létesítését kezdeményezte: óvodákét, foglalkoztatókét stb. 1980-ig, nyugalomba vonulásáig a főiskola munkatársa volt.
1983-tól férje, Illyés Gyula halála után, a hagyatékának a rendezésével és közlésével foglalkozott. Megjelentette Illyés Gyula posztumusz verseskötetét (A Semmi közelít), az Illyés Gyula Emlékkönyvet és Illyés Gyula Naplójegyzeteinek 8 kötetét.
(Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Határ Győző U R L : http://dka.oszk.hu/020900/020926 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1600x1200 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |