|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/020900/020906 F á j l n é v : farkasreti_gobbi_h.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/020900/020906/farkasreti_gobbi_h_kiskep.jpg F ő c í m : Gobbi Hilda B e s o r o l á s i c í m : Gobbi Hilda S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Varga U t ó n é v : József I n v e r t á l a n d ó n é v : N S z e r e p : szobrász B e s o r o l á s i n é v : Búza U t ó n é v : Barna I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-11-27 A t í p u s n e v e : fénykép A t í p u s n e v e : szobor M e g n e v e z é s : Varga József fotói M e g n e v e z é s : Farkasréti temető T í p u s : szobor M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja M e g j e g y z é s : Az alkotótól. T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok A l t é m a k ö r : Halál T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Építőművészet T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet A l t é m a k ö r : Film- és színháztörténet T á r g y s z ó : síremlék M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : temető M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : sírfelirat M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : szobor M i n ő s í t ő : műfaj
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Farkasréti temető: 22/1-1-79 [szobrász: Búza Barna] I s m e r t e t ő s z ö v e g : Gobbi Hilda színésznő, Kossuth-díjas (1949), érdemes művész (1950), kiváló művész (1955). Apai ágon olasz származású. Gimnáziumi tanulmányait követően Putnokon a Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjének gyakornoka volt. 1932-1935 között a Színművészeti Akadémia ösztöndíjas növendéke. 1935-ben nyert oklevelet, a vizsgaelőadáson a Phaedrát játszotta. A Nemzeti Színház szerződtette, első szerepében a szobalányt alakította Pierre Lotti Szembekötősdi c. vígjátékában. A színháznak 25 éven át volt tagja. 1960-tól 1971-ig a József Attila Színházban játszott. 1971-től 1979-ig (nyugdíjba vonulásáig) ismét a Nemzeti Színház tagja volt, de utána is vezető színésznő a Nemzeti Színházban, majd 1983-tól halálig a budapesti Katona József Színházban. 1945 előtt részt vett a munkásszínjátszásban, tagja volt a Független Színpadnak, szerepelt a Vasas Szakszervezet művészestjein, részt vett az ellenállási mozgalomban. A háború után fizikai munkával vett részt a megsérült Nemzeti Színház újjáépítésében, és széles körű társadalmi tevékenységet fejtett ki. A munkás és paraszt származású színinövendékek számára létrehozta a Horváth Árpád Kollégiumot (1947. márc.), az idős és magányos színészek számára a Jászai Mari Színészotthon (1948. márc., Bp., Magyar utca), 1950. októberében pedig megnyitotta a második színészotthont a budapesti Lendvay utcában. A Jászai Otthont 1985-ben átalakította a fiatal, kezdő színészek otthonává. Szívós és kitartó munkával létrehozta a Bajor Gizi Színészmúzeumot, amelyet Bajor Gizi egykori villájában rendezett be és halálának első évfordulóján, 1952. február 12-én nyitott meg. A színészmúzeumot az időközben elhunyt pályatársak emlékeivel még négy ízben bővítette (1974, 1981, 1985, 1987). A Színházművészeti Szövetségben, valamint a Színész Szakszervezetben haláláig harcolt rászoruló színésztársainak érdekeiért. Végrendeletében legnagyobb színpadi alakításának emlékére Aase-díjat alapított a Nemzeti Színház legjobb epizódszínészei jutalmazására, dunabogdányi nyaralóját pedig színészi üdülő-alkotóház céljára hagyományozta. Színészi skálája a bohózattól a tragédiáig ívelt. Egészen fiatalon játszott öregasszony-szerepeket, de túl a harmincadik évén illúziót keltő Sasfiók (E. Rostand), ill. Nyilas Misi volt (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig). Vígjátékokban kitűnően érvényesült karikírozó képessége és harsány humora. Gyakran mondott verseket, állandó szereplője volt a Magy. Rádiónak, s a Szabó család c. sorozanak több mint ezer előadásában vett részt (Szabó néni), betegágyán is folytatva, egészen haláláig. Népszerűségét társadalmi munkái és tv-film-szerepei mellett ez a hetenként ismétlődő rádiószereplése is fokozta. 1987-ben televíziós portréfilm készült róla. Tanulmányt írt a szavalásról (Bp., 1942). Visszaemlékezéseit Közben címmel adta ki (Bp., 1982). SZOT-díjjal tüntették ki (1977).
(Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Fedák Sári U R L : http://dka.oszk.hu/020800/020879 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1200x1600 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |