D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : farkasreti_devecseri_g.jpg
C Í M 
F ő c í m : Devecseri Gábor
B e s o r o l á s i   c í m : Devecseri Gábor
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : szobrász
B e s o r o l á s i   n é v : Fekete
U t ó n é v : Tamás
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-11-25
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Farkasréti temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T í p u s : szobor
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Devecseri Gábor (1917-1971)
V I A F I d : 49267984
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : szobor
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Farkasréti temető: 25/I-1-1/2 [szobrász: Fekete Tamás]
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Devecseri Gábor költő műfordító, Baumgarten-díjas (1939), József Attila-díjas (1952) és Kossuth-díjas (1953), Devecseriné Guthi Erzsébet fia, felesége Huszár Klára zeneszerző, karmester. Tanulmányait Budapesten végezte, a Református Gimnáziumban érettségizett, az egyetemen görög-latin szakos tanári oklevelet szerzett; doktori disszertációja címe: A művészi tudatosság Kallimachosz költészetében. Magántisztviselőként dolgozott (1934), majd a Baumgarten Könyvtár könyvtárosa volt. Első verseskötete 15 éves korában jelent meg Karinthy Gáborral közösen. Első önálló kötete A mulatságos tenger (Bp., 1936.) Költeményeit a Nyugat és a Szép Szó közölte. 1938-ban adta ki az Officina Kétnyelvű klasszikusok sorozatában, Kerényi Károly bevezetésével Catullus összes költeményeit az ő fordításában, ezzel egyszerre műfordítóink élvonalába emelkedett. Egymás után jelentek meg Plautus, Platón, Hérodotosz stb. fordításai, köztük Arisztophanész Lüszi sztratéja (1943). 1946-48-ban tanársegéd a budapesti egyetem Görög Intézetében, 1948-tól 1954-ig a Magyar Néphadsereg Tiszti Akadémiáján őrnagyi rangban irodalmat tanított. 1949-51-ben a Magyar Írók Szövetségének főtitkára, 1953-56-ban a Néphadsereg Szabad Hazánkért c. irodalmi és művészeti folyóiratának szerkesztője volt. Közben lapokban, antológiákban és önálló kötetekben jelentek meg versei, tanulmányai, műfordításai. Utóbbiak közül a legjelentősebb Homérosz Odüsszeájának (1947) és Iliászá-nak (1952) magyarra költése. Mindkettő számos kiadásban jelent meg - később kiegészítve a homéroszi költeményekkel - javított formában. Homérosz fordításáért jutalmazták a Kossuth-díjjal. Érdemet szerzett egyéb műfordításaival is: Anakreón versei. Anakreóni dalok (1962); Firdauszi: Királyok könyve (1959) és Ovidius: Átváltozások (1964). Fordításai nemcsak minőségben kiválóak, hanem mennyiségileg is számottevőek: 89 írónak közel ezer versét, drámáját és regényét ültette át nyelvünkre. A görög-római irodalom iránti szeretetéről és nagy ismeretéről tesznek tanúságot tanulmánykötetei: Műhely és varázs (1959) és Kalauz Homéroszhoz (1970). Az antikvitás és a görög föld iránti vonzalmát bizonyítják útinaplói: Homéroszi utazás (1961) és Epidauroszi tücskök, szóljatok (1969). Élete végén hosszú betegség gyötörte, de naplójának, önéletrajzi töredékének tanúsága szerint még a kórházi ágyon is dolgozott. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Déry Tibor
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn