D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : farkasreti_boldizsar_is.jpg
C Í M 
F ő c í m : Boldizsár István
B e s o r o l á s i   c í m : Boldizsár István
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-11-23
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Farkasréti temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T í p u s : szobor
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Boldizsár István (1897-1984)
V I A F I d : 52486883
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : szobor
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Farkasréti temető: 24/1-1-39
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Boldizsár István magyar festő és grafikus. 1918-tól a II. világháborúig kapcsolódtak tanulmányai és alkotói tevékenysége a nagybányai művésztelephez. Felsőfokú tanulmányokat a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott, mestere Réti István volt. 1918 nyarán jutott el a nagybányai művésztelepre a főiskola katonanövendékei számára rendezett nyári tanfolyamra. Az 1918-19-es forradalmak idején a Kecskeméti művésztelepen dolgozott Iványi-Grünwald Béla irányítása mellett. 1919 őszén Nagybányára ment, s ott is maradt, alkotásait Thorma János korrigálta, közben két telet (1920-1923 között) Münchenben töltött Nemes Marcell támogatásának köszönhetően. 1924-től Budapesten telepedett meg, de nyaranként továbbra is járt Nagybányára festeni. Közben a rézkarcolást is megtanulta Kubinyi Sándor magániskolájában. Ferenczy Valérral és Patkó Károllyal együtt ismertette meg a rézkarcolást a nagybányai művészekkel. Mind a természetábrázolásban, mind a portréfestésben eredményesen alkotott. Egy ideig ingadozott a nagybányai derűsebb, gazdagabb színvilág és a budapesti szürkébb, barnább színvilág között, végül egész életművére vonatkozóan győzött a gazdag kolorit és az impresszionista stílusirányzat beépítése a nagybányai naturalista plein air stílusba. Kialakult az ő egyéni stílusa, a nagybányai tájak (főleg Felsőbánya) mellett alföldi és balatoni tájakat is festett, valamint megfestette kedves mestereinek, eszményképeinek arcképét, például Iványi-Grünwald Béla, Csók István, Zádor István, ismert személyiségek portréit is megfestette, köztük Horthy Istvánnét. Első jelentős kiállítása Budapesten volt az Ernst Múzeumban. 1928-ban Rómában a magyar reprezentatív kiállításon szerepelt rézkarcaival, nagy sikere volt. 1931-ben elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság tájkép-díját, 1938-ban beválasztották a tagok közé. Közben nagybányai kollégáival erdélyi nagyvárosokban állította ki műveit, ismertségének növelése és megélhetése szempontjából fontosak voltak ezek. 1941-től 1949-ig alakrajzot tanított a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Az alkotói munkát haláláig folytatta, 1960-ban a Csók István Galériában volt gyűjteményes kiállítása, 1979-ben szülővárosában, Orosházán állított ki, 1984-ben a pápai Helytörténeti Múzeumban rézkarcait mutatta be. Gyakran szerepelt tematikus csoportos kiállításokon. Posztumusz állították ki műveit 1996-ban a 100 éves Nagybánya c. kiállításon Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. Számos művét őrzik közgyűjteményekben itthon és külföldön, köztük a budapesti Magyar Nemzeti Galéria; Damjanich János Múzeum, Szolnok; Déri Múzeum, Debrecen; Móra Ferenc Múzeum, Szeged, Neue Pinakotheka, München. Boldizsár István 1977-ben szülővárosának 36 festményt ajándékozott, ebből jött létre 1979-ben az orosházi Városi Képtár, amelynek második emeletén ma is megtekinthető Boldizsár István műveiből egy állandó kiállítás. Budapesten, 1997-ben, születésének centenáriumán a Boldizsár István Baráti Kör tagjai emléktáblát helyeztek el a festő Nagymező utcai műteremházának falán. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Bér Dezső
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1704x2272 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn