D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kerepesi_arany.jpg
C Í M 
F ő c í m : Arany János és Arany László
B e s o r o l á s i   c í m : Arany János és Arany László
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : szobrász
B e s o r o l á s i   n é v : Stróbl
U t ó n é v : Alajos
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
S o r s z á m : 1
S z e r e p : építész
B e s o r o l á s i   n é v : Kallina
U t ó n é v : Mór
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : egyéb közreműködő
T e s t ü l e t i   n é v : Kauser-cég
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
S z e r e p : egyéb közreműködő
T e s t ü l e t i   n é v : Strozzi-cég
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-22
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kerepesi temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Arany János (1817-1882)
 M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szobor
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Arany László (1844-1898)
 M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: 14-sziget [kivitelezők: Kauser-cég, Strozzi-cég, szobrász: Stróbl Alajos, építész: Kallina Mór]
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Arany János a legnagyobb magyar epikus költő, az MTA tagja (r. 1858., ig. 1879). Hajdúivadék, földművelő házaspár: Arany György és Megyeri Sára kései, 10. gyermekeként született; a 10 testvér közül csak kettő, a legidősebb nővér és a költő érte meg a felnőtt kort. Iskoláit Szalontán kezdte el, kisdiák korától fogva hallatlan szorgalommal olvasott. Szalontai diákéveire esnek első verselési próbálkozásai is. 1833 őszétől a debreceni kollégiumban folytatta tanulmányait, de - főként szűkös anyagi viszonyai miatt - már 1834-ben kénytelen volt egy időre búcsút mondani az iskolának és egy évig Kisújszálláson segédtanítóskodott. Az önművelést tovább folytatta, szakadatlanul olvasott és nyelveket tanult. 1835-ben visszatért Debrecenbe, ahol újult erővel folytatta tanulmányait. Házitanítóság révén anyagi helyzete jobbra fordult, tanárai kezdtek felfigyelni tehetségére, mégis már 1836 tavaszán végleg hátat fordított a kollégiumnak. Színésznek szerződött; rövid ideig Debrecenben lépett fel apró szerepekben, majd néhány hónapos vándorszínészkedés után szakított a színészi pályával is és Máramarosszigetről gyalogszerrel hazatért Nagyszalontára. Időközben édesapja megvakult, és alig pár héttel hazaérkezése után édesanyja kolerának esett áldozatul. A sorozatos csapások és csalódások hatására feladta költői, művészi terveit és közpályára lépett: előbb segédtanító volt, majd 1840-től aljegyző Nagyszalontán, és hivatali munkája mellett gazdálkodott is. 1840-ben megházasodott: egy ügyvéd árváját, Ercsey Juliannát vette feleségül. Házasságukból két gyerek született: Juliska (1841) és László (1844). A hivatali és családi gondok okozta fásultságból az 1842-ben Szalontára került egykori debreceni iskolatárs, a literátor Szilágyi István mozdította ki. Az ő ösztönzésére ismét művelni kezdte magát, a görög klasszikusokat tanulmányozta és angolul is megtanult, Fejlődésében a döntő lökést az 1845-47 közötti politikai események adták meg: a reformpolitika zsákutcába kerülése, a liberálisok és a konzervatívok marakodása felett érzett bosszúságában 1845-ben megírta Az elveszett alkotmány c. hexameteres szatirikus eposzát, amelyben merész iróniával állította pellengérre a korabeli megyei életet. Művével 1846 elején elnyerte a Kisfaludy Társaság komikus eposzra kiírt pályadíját. (Legelső nyomtatásban megjelent írásai egyébként egy Népnevelési ügyben c. cikk és két elbeszélés volt: az elsőt a Társalkodó közölte 1841-ben, az utóbbi kettő az Életképek 1846-os évfolyamában jelent meg.) Az elveszett alkotmánnyal aratott sikere után - Vörösmartynak az eposz nyelvére és verselésére vonatkozó bíráló szavait megszívlelve - fogott hozzá a Kisfaludy Társaság 1845-ben kiírt népies eposzpályázatára szánt Toldija megírásához. A Toldi - Petőfi János vitéze mellett a népies realista epika legkiemelkedőbb remeke - 1847-ben újabb pályadíjat hozott Aranynak és ezzel együtt az irodalmi világ érdeklődését és Petőfi barátságát is. Ez a barátság, amelyről levelek és költemények egész sora tanúskodik, élete végéig ösztönző erővel hatott rá. Ez tette tudatossá benne a népiesség és a realizmus művészi igényét. Következő nagyobb művével, a Toldi estéjével 1848. márc.-ban készült el, ezt azonban - kibővítve - csak 1854-ben adta nyomdába. 1848-ban Vas Gerebennel együtt szerkesztője és cikkírója volt a parasztság tájékoztatását szolgáló Nép Barátjának, 1848 őszén néhány hétig önkéntes nemzetőri szolgálatot teljesített, 1849 tavaszán pedig belügyminisztériumi fogalmazóként működött Debrecenben, majd Pesten. A másfél esztendős szabadságharc egész sor forradalmi hangú költemény megírására ihlette. A szabadságharc bukásával elvesztette szalontai állását és lakását, szinte elölről kellett kezdenie az életét. Egy ideig járási írnok volt, azután fél évig nevelő Geszten a Tisza családnál, majd 1851 őszén a nagykőrösi református gimnázium tanára lett. Nagykőrösi éveire esik költészetének egyik csúcspontja. Lírai verseiben a vívódás hangja szólt, a nemzet jobbjainak 1849 utáni meghasonlottsága fejeződött ki általuk. Megszólalt ezekben a költeményekben a csüggedés, a kétely, a reménytelenség, de megszólalt a kötelességtudás s a helytállás erkölcsi parancsa is: a nemzet iránti felelősségérzet nem engedte, hogy úrrá legyen a kétségbeesés. Történelmi balladáiban a harcos múlt emlékét idézte: ébren tartotta velük a nemzeti öntudatot. Ennek az időszaknak a terméke A nagyidai cigányok c. verses epikai műve is: a forradalom vesztét okozó nemzeti hibákat gúnyolta bennük öntépőn, keserűen. Nagykőrösön kezdett el behatóbban foglalkozni elvi-esztétikai és irodalomtörténeti problémákkal is, és munkásságának több kitűnő tanulmány (A magyar nemzeti versidomról, 1854; Naiv eposzunk, 1858; Zrínyi és Tasso, 1859) az eredménye. 1860 őszén a Kisfaludy Társaság igazgatójaként (tag 1848-tól) - végleg Pestre költözött. 1861-ben megindította a Szépirodalmi Figyelőt, amely (1862-től) Koszorú néven sem kapta meg a megfelelő támogatást sem az íróktól, sem a közönségtől, 1865-ben meg is szűnt. Közben nagy szerepet vállalt az első teljes magyar Shakespeare-kiadás elkészítésében, lefordítva a Szentivánéji álmot, a Hamletet és a János királyt. 1864-ben jelent meg Buda halála c. "hún regé"-je, amelyet egy hun trilógia első részének szánt, terveit azonban nem tudta megvalósítani. 1865-ben - részben az anyagi bizonytalanság érzéséből elvállalta az MTA titkári tisztét, majd 1870-től 1879-ig főtitkáraként működött. Az időszaki adminisztrációs munka és Juliska leányának korai halála (1865. dec.) csaknem egy évtizedre elhallgattatta benne a költőt. Közben azért sajtó alá rendezte Összes költeményeit (1867), kiadta Prózai dolgozatait, lefordította Arisztophanész vígjátékait (1871-74) és 1873-ban megírta a Bolond Istók második énekét. (Az első ének 1850-ben készült.) A 60-as évek végétől kezdve sokat betegeskedett és több nyarát Karlsbadban töltötte. 1877-től már csak névlegesen látta el az MTA főtitkári teendőit és a nyarat a Margitszigeten töltötte családjával, teljes alkotói nyugalomban. Ennek a nyárnak a terméke az Őszikék cím alatt összefoglalt költeményciklus: a híres "Kapcsos Könyv"-be beírt lírai költemények, életképek, balladák páratlanul szép gyűjteménye. Utolsó nagy művét, a Toldi szerelmét 1879 máj.-ában fejezte be. Élete utolsó 3 évében főleg a hun trilógiával foglalkozott. 1882 egyik őszi napján séta közben meghűlt, lázas beteg lett és rövidesen meghalt. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Arany László költő, műfordító, közgazdasági és politikai író, az MTA l. tagja (1872). Arany János fia. A gimnáziumot Nagykőrösön, a jogot a pesti egyetemen végezte. 1866-tól a Magyar Földhitelintézet tisztviselője, 1880-tól egyik igazgatója. 1862-ben, tizennyolc éves korában jelent meg első műve (Eredeti népmesék. Gyűjtötte A. L.). 1864-71 között fordította Lermontov, Puskin verseit, Shakespeare (A két veronai ifjú, A tévedések vígjátéka, Sok hűhó semmiért) és Molière (A tudós nők) színműveit. A Kisfaludy Társaság 1867-ben Elfrida c. verses elbeszélését, 1873-ban pedig Délibábok hőse c. verses regényét jutalmazta, ez utóbbi főhősében a szabadságharc utáni korszak nemesi értelmiségének kiábrándulása ölt testet. 1872-83 között Gyulai Pállal szerkesztette a Magyar Népköltési Gyűjtemény három kötetét. 1887-92 között országgyűlési képviselő szabadelvű programmal. Sajtó alá rendezte apja, Arany János műveinek nyolckötetes díszkiadását (1884-85), és összegyűjtötte, kiadta irodalmi hagyatékát négy kötetben (1887-89). Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak (1867). (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Vörösmarty Mihály
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1600x1200 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn
S z e r e p   /   m i n ő s é g : ellenőrzés
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Simon Jennifer