D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 U R L : http://dka.oszk.hu/019900/019906
 F á j l n é v : kerepesi_darvas_j.jpg
 B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/019900/019906/kerepesi_darvas_j_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : Darvas József
B e s o r o l á s i   c í m : Darvas József
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : szobrász
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : Imre
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-17
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kerepesi temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
U R L : http://www.agt.bme.hu/varga/foto/ajanlat.html
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Darvas József (1912-1973)
V I A F I d : 22595827
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: 34/2-1-23 [szobrász: Varga Imre]
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Darvas József, Dumitras író, publicista, politikus, a népi írók mozgalmának egyik legjelentősebb tagja, Kossuth-díjas (1956, 1960). Apja béres volt, az I. világháborúban elesett, anyja mint cseléd nevelte fel négy gyermekét. Kiskunfélegyházán elvégezte a tanítóképzőt (1932), de állást nem kapott. A fővárosba utazott, volt napszámos, könyvügynök, lapkihordó, kovácssegédmunkás. Kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalommal. 1933-ban letartóztatták, két hónapot töltött a Gyűjtőfogházban, majd hazatoloncolták Orosházára. Öt évig rendőri felügyelet alatt állt, de az illegális párttal való kapcsolatát továbbra is fenntartotta. 1934-től újságírói tevékenységet folytatott. Közélet és irodalom kezdettől fogva összekapcsolódott tevékenységében. Írói pályáját versekkel kezdte, első verseit 1932-ben közölte a Szivárvány. 1934-ben a Szabad Írásban megjelent novellája miatt újból letartóztatták. Első regényei, a Fekete kenyér, Vízkereszttől szilveszterig (mindkettő Bp., 1934) a falusi osztályharc témáját tárgyalják. Országjáró élményeiről szóló riportjai (Országúton, városon, Bp., 1934) és szociográfiai művei, mint A legnagyobb magyar falu (Bp., 1937) és az Egy parasztcsalád története (Bp., 1939) a helyzet tarthatatlanságát ábrázolták. A mozgalommá szerveződő népi irodalom fegyvertársként üdvözölte. 1936-37-ben Vértes Györggyel együtt a Gondolat c. kommunista lapot szerkesztette, munkatársa volt a népi írói mozgalommal kapcsolatban álló Szabad Szónak (1938) és a Kis Újságnak (1940-44). Jelentős szerepe volt a Márciusi Front létrehozásában, részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság megalakításában. 1943-ban Erdei Ferenccel együtt fejtette ki a népi baloldal álláspontját a balatonszárszói konferencián. 1941-ben A népi írók új útjáról írt cikkében felvetette az értelmiség felelősségét a társadalmi kérdések megoldásában. Munkáiban a földosztást és a munkanélküliség megszüntetését követelte, a demokratikus szabadságjogok mellett szállt síkra. Máról-holnapra (Bp., 1939) c. regényében is a falu társadalmán belüli osztályellentéteket ábrázolja, ezt Szakadék címmel drámává dolgozta át (1943), majd filmforgatókönyvet írt belőle (1956). Patriotizmus és szocialista szemlélet nyilvánul meg történelmi regényeiben, A törökverőben (Bp., 1938) és a Harangos kútban (Bp., 1942). 1945 után írt első könyve, a Budapestről szóló Város az ingoványon (Bp., 1945) egyszerre szociográfia, széppróza, önéletrajz és publicisztika. 1945-től aktív résztvevője volt a politikai életnek, 1945-ben a Nemzeti Parasztpárt alelnöke, a párt lapjának, a Szabad Szónak a szerkesztője (1945-49), 1945-től élete végéig országgyűlési képviselő volt. 1947. szept. 24-től építésügyi, 1950. febr. 24-től 1951. máj. 19-ig vallás- és közoktatásügyi, 1951. máj. 19-től 1953. júl. 4-ig közoktatásügyi miniszter, és 1953. júl. 4-től 1956. okt. 14-ig népművelési miniszter, 1957-től 1959-ig a Hunnia Filmstúdió igazgatója. 1957-59-ben a Kortárs egyik alapító szerkesztője volt. A Kormos ég (1959) az 1956-os forradalom és szabadságharc tragikus eseményeiért való erkölcsi felelősségről; a Hajnali tűz (1961) az ötvenes évek végi szövetkezeti mozgalom konfliktusairól szól. Részeg eső (Bp., 1963) c. regényében az 1944-es és 1956-os események okait kutatta. Ezt a regényt is átdolgozta színdarabnak, amelyet 1964-ben mutatott be a Nemzeti Színház. 1951-53-ban és 1959-től a Magyar Írók Szövetségének elnöke, 1960-tól a Hazafias Népfront alelnöke, 1972-től az Elnöki Tanács tagja volt. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Heltai Jenő
U R L : http://dka.oszk.hu/019800/019826
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn