D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 U R L : http://dka.oszk.hu/019800/019832
 F á j l n é v : kerepesi_gyulai.jpg
 B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/019800/019832/kerepesi_gyulai_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : Gyulai Pál
B e s o r o l á s i   c í m : Gyulai Pál
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-16
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kerepesi temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
U R L : http://www.agt.bme.hu/varga/foto/ajanlat.html
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Gyulai Pál (1826-1909)
V I A F I d : 59092543
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: B. 558
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Gyulai Pál irodalomtörténész, költő, prózaíró, egyetemi tanár, kritikus, az MTA tagja (l. 1858, r. 1867, ig. 1883, t. 1906). Apja nemesi származású tisztviselő. A kolozsvári református kollégiumban tanult. 1845-től az erdélyi arisztokrata Bethlen János fiainak nevelője. Ezekben az években versei, novellái jelentek meg. 1848 tavaszán Kolozsvárott a forradalmár ifjúság egyik szóvivője, Szász Károllyal és Mentovich Ferenccel forradalmi politikai versekből összeállított kötetet adott ki Nemzeti színek címmel. A forradalom eseményeiben, harcaiban azonban nem vett részt. A békepárti Teleki Domokos titkára Pesten, Gernyeszegen, majd ismét Pesten. 1850-ben, a Pesti Röpívekben kezdte kritikusi pályafutását. 1853-ban Pákh Alberttal szerkesztette a Szépirodalmi Lapokat. 1854-ben jelent meg az Új Magyar Múzeumban nagy irodalomtörténeti jelentőségű tanulmánya, a Petőfi Sándor és lírai költészetünk. 1855-56-ban tanítványával, Nádasdy Tamással Berlinben, Párizsban, Münchenben tanult. Az 50-es évek végén már az irodalmi Deák-párt egyik vezető alakja, Kemény Zsigmond, Csengery Antal, Arany János barátja. 1858-ban feleségül vette Szendrey Máriát, Petőfi sógornőjét. Ugyanebben az évben a kolozsvári református kollégiumhoz került tanárnak. 1860-ban a Kisfaludy Társ. tagja. 1862-ben jött vissza Pestre; Arany mellett a Szépirodalmi Figyelő segédszerkesztője, a Magyar Írók Segélyegyletének titkára 1867-ig, tanár a református gimnáziumban, majd a színiképző aligazgatója. 1870-től az MTA osztálytitkára, az akadémiai pályázatok döntő szavú bírálója. 1873-tól szerkesztette a Budapesti Szemlét, 1875-től az Olcsó Könyvtárt. 1876-tól 1892-ig a budapesti egyetem tanára, Toldy Ferenc utóda. 1879-től a Kisfaludy Társaság elnöke, 1885-től főrendiházi tag. 1899-ben lemondott a Kisfaludy Társaság elnökségéről, 1902-ben megvált az egyetemtől. Utolsó éveiben már csak a Budapesti Szemlét szerkesztette. Szépirodalmi művei közül kiemelkedik az Egy régi udvarház utolsó gazdája c. regénye, a m. kritikai realizmus egyik első alkotása. Legmaradandóbbat mint irodalomtörténész és kritikus alkotta a népi-nemzeti irány elismeréséért vívott harcaival. 1870 után kritikáiban egyre inkább a konzervatív világszemlélet jutott kifejezésre. Sajtó alá rendezte, többnyire bevezetéssel, jegyzetekkel Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Kemény Zsigmond, Arany László és mások műveit, valamint a Magyar Népköltési Gyűjteményt. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Schöpflin Aladár
U R L : http://dka.oszk.hu/019500/019587
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
A   d o k u m e n t u m   s t á t u s z a : INSIDE
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn