D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kerepesi_vastagh.jpg
C Í M 
F ő c í m : Vastagh György id., Vastagh György ifj. és Vastagh László
B e s o r o l á s i   c í m : Vastagh György id., Vastagh György ifj. és Vastagh László
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-07
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : dombormű
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kerepesi temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T í p u s : dombormű
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Vastagh György, id. (1834-1922)
 M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Vastagh György, ifj. (1868-1946)
 M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Vastagh László (1902-1972)
 M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : dombormű
 M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: 37/1-1-32
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Vastagh György festő. Vastagh Géza apja. Bécsben és Budapesten folytatott tanulmányok után Kolozsvárott, majd Bécsben és Budapesten élt. Elsősorban arcképfestéssel foglalkozott (József főherceg, Klotild főhercegnő stb.), de oltárképeket (Alcsút) és népéletképeket is készített naturalista felfogásban (Fonó cigánynő, Gombaszedő lány). Ezenkívül freskót festett az Operaház számára (Bacchus-ciklus). Vastagh György szobrász. Vastagh György (1834 - 1922) fia, Vastagh Géza öccse. Münchenben tanult, ahonnan hazatérve nagy sikereket ért el jól megfigyelt állatszobraival és életképcsoportjaival (Csikósszobra a budai Várban stb.). Később díszítőszobrászattal is foglalkozott. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében, s néhány emlékművet is készített (Hadik-szobor a budai Várban, Bethlen Gábor szobra a Millenniumi Emlékművön, Pázmány Péter-szobor a budapesti egyetem számára, Rákóczi lovas szobra Szegeden stb.). Szobrai az MNG-ben, több állatszobra a Mezőgazdasági Múz.-ban van. Görgey Artúr szobra (1935) a Várban állt, 1944-45-ben megsérült, lebontották. Vastagh László szobrász. Vastagh György fia. Előbb orvostanhallgató, majd a keszthelyi Gazdasági Akadémia növendéke lett, s közben apja mellett szobrászattal is foglalkozott. 1926-ban vett részt először műveivel a Műcsarnok tavaszi tárlatán. Ettől kezdve rendszeresen szerepelt a Műcsarnok kiállításain. Portrékat, plaketteket, síremlékeket, később állatszobrokat mintázott, műveit a természethűségre való törekvés jellemzi. Ausztriában, Németo.-ban, Franciao.-ban, Spanyolo.-ban és Olaszo.-ban járt tanulmányúton. Jelentősebb portréi közül 1927-ben készült Zala György, Hekler Antal, Vargha Gyula, Thury Gyula mellszobra. Portrésorozatot rendeltek tőle a bp.-i klinikák a híres orvosprofesszorok megörökítésére (Árkövy József, 1927; Moravcsik Ernő, 1928; Laufenauer Károly, 1928; Bársony János, 1928). 1929-ben készült el az MTA megbízásából Vigyázó Ferenc fehér márvány mellszobra, amely az Akadémia dísztermében kapott helyet. 1930-ban megnyerte a Szt. Imre-szobor pályázatát, s az évben fel is állították fehér márvány szobrát a Piarista Gimnáziumban. Ugyanebben az évben Lósy Imre és Lippay György mellszobrát készítette el a bp.-i tudományegy. részére. 1931-ben apjával Egyiptomba utazott, ahol a kairói Mezőgazdasági Múzeum számára mintáztak állatszobrokat. A Műcsarnokban rendezett családi kiállításon 1934-ben tizenkét szoborral szerepelt. 1935-ben mintázta meg Kenyeres Balázs orvosprofesszort, ez évből valók Hunyadi Jánost, Szent Lászlót és II Rákóczi Ferencet ábrázoló szobrai. Magyary-Kossa Béla síremlékét 1939-ben állították fel a Rákoskeresztúri temetőben. Szüret c. szoborcsoportja (1941) Balatonarácson látható. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Benczúr-gyűjteményében van a nagyapját ábrázoló Benczúr Gyula relief (1943). A budapesti Mezőgazdasági Múzeumban 1950-től előbb restaurálásokat végzett, majd a múzeum számára állatportrékat készített. A múzeum kertjében kapott helyet Nagyváthy János és Pethe Ferenc mezőgazdászok bronzszobra. A hatvanas években a gödöllői Agrártudományi Egy. megbízásából készített állatszobrokat. Műveit a M. Mezőgazdasági Múzeumban és magángyűjteményekben őrzik. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Zala György
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn