D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/017100/017163 F á j l n é v : HUN_Enying_COA.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/017100/017163/HUN_Enying_COA_kiskep.jpg F ő c í m : Enying címere B e s o r o l á s i c í m : Enying címere S z e r e p : közreadó I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : Dencey E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-10-05 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2008-12-05 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma. A t í p u s n e v e : címer M e g n e v e z é s : Wikipédia M e g n e v e z é s : Magyarország megye- és településcímerei T e c h n i k a : színes rajz M e g n e v e z é s : Wikipédia C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-ShareAlike 3.0 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Egyéb történeti segédtudományok T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Közigazgatás, önkormányzatok T á r g y s z ó : címer M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : embléma M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : címertan M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : város M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : Enying Fejér megye délnyugati részén, a Balatontól légvonalban 7 kilométerre fekvő város, az Enyingi kistérség központja. Enying első említése 1241-ből való, királyi tulajdonban állt. A 15. században a király a Török családnak adományozta, ám 1541-ben a király a nándorfehérvári bán, Török Bálint birtokait elvette, így a település ismét királyi tulajdonba került. Az 1540-es évek végén azonban a terület török kézre került, nagyban elnéptelenedett.
A törökök kiűzése 1686 körül végződött a környéken, Enying újratelepülése azonban lassan zajlott. A terület birtokosai a 18. század második felében a Batthyányak lettek, és látványos fejlődés indult meg a településen. 1789-1792 között a református templom, 1810-ben uradalmi kastély alakult ki a településen, környékén pedig majorságok jöttek létre. A 19. század második felében pedig járásszékhely lett Enying.
A 20. század elején megépült Lepsény - Enying - Dombóvár vasútvonal leginkább csak a nagybirtokon megtermett termények eladását szolgálta, komolyabb tőkevonzó szerepe nem volt. A II. világháború után a nagybirtokok földjeit az enyingiek és sok telepes közt szétosztották, majd Tsz és állami gazdaság alakult a községben. Az itt nyereségesen termelő üzemek a rendszerváltás után is meg tudtak maradni bevételt hozva a városnak. Az 1950-es megyerendezés előtt Veszprém vármegyéhez tartozott.
Enying városi címet 1992-ben kapott, majd nagyarányú fejlődést mutatott a szolgáltatás, kereskedelem és turizmus terén. K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Enese címere U R L : http://dka.oszk.hu/017100/017162 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 2000x2574 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Dávid Adrienne |