D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : HUN_Ebergoc_COA.jpg
C Í M 
F ő c í m : Ebergőc címere
B e s o r o l á s i   c í m : Ebergőc címere
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : közreadó
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : Dencey
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-04
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2008-08-11
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : címer
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Wikipédia
M e g n e v e z é s : Magyarország megye- és településcímerei
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T e c h n i k a : színes rajz
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y  J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution-ShareAlike 3.0
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Egyéb történeti segédtudományok
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Közigazgatás, önkormányzatok
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : címer
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : embléma
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : címertan
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : község
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Győr-Moson-Sopron megye
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Ebergőc
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Ebergőc község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron-Fertődi kistérségben. Ma ismert első okleveles említése 1343-ból való "Eburgheuch" néven. A középkorban az Ebergőc-család birtokolta, tőlük Nagy Lajos király hűtlenség miatt elvette és a Kanizsayaknak adományozta. Később újra az Ebergőczieknek szolgált a falu, míg a család kihalt. Az újkorban a Viczay- és a Széchenyi-családé volt. A 19. század végétől a Solymossy-család volt a környék birtokosa. Középkori temploma az 1683-as török dúlás idején erősen megrongálódott, 1697-ben még omladozónak mondta falait az egyházi látogatás jegyzőkönyve. 1713-ban és 1766-ban fagerendásnak írták le, ez az adat azért feltűnő, mert a hajó boltozata emlékeztet a fertőszéplakira, amely 1728 körül épült. Lehet, hogy a falu az 1766 után egy maradi kőművessel építtette újjá a barokk, egyhajós, elválasztott szentélyű, egytornyú templomot. A Szent Imre templom berendezéséből a 18. században készült a szószék, 1770 körül a mellékoltárok, a 19. század első felében a hagyomány szerint a soproni domonkos templomból származó orgona, második felében pedig a főoltár. A műemlék jellegű út menti szobrok közül 1720-ban készült a Pieta szőlőindás oszloppal, amely a temetőbe vivő úton látható, 1798-ban a templom előtti kereszt Szűz Máriával, 1810-1820 között az ugyancsak a templom előtt álló Mária szobor a gyermek Jézussal, amely a kismartoni kegyszobor másolata. Közigazgatásilag először Röjtökmuzsajhoz, majd Fertőszentmiklóshoz tartozott a falu. 1990-ben nyerte vissza önállóságát, amelyet a továbbiakban is szeretne megtartani. A Fertő-menti településekhez való közelsége miatt Ebergőc is tagja a Fertőmenti Önkormányzatok Kistérségi Szövetségének.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Dúzs címere
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 2000x3162 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Dávid Adrienne