D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 U R L : http://dka.oszk.hu/017100/017128
 F á j l n é v : HUN_Dunapataj_COA.jpg
 B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/017100/017128/HUN_Dunapataj_COA_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : Dunapataj címere
B e s o r o l á s i   c í m : Dunapataj címere
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : közreadó
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : Dencey
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-09-29
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2008-12-05
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : címer
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Wikipédia
M e g n e v e z é s : Magyarország megye- és településcímerei
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T e c h n i k a : színes rajz
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Wikipédia
U R L : http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:HUN_Dunapataj_COA.jpg&filetimestamp=20091120075804
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution-ShareAlike 3.0
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Egyéb történeti segédtudományok
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Közigazgatás, önkormányzatok
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : címer
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : embléma
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : címertan
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : község
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Bács-Kiskun megye
G e o N a m e s I d : 3055744
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Dunapataj
G e o N a m e s I d : 3053459
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Dunapataj nagyközség, a Duna bal partján Bács-Kiskun megyében a kalocsai kistérségben található. Dunapataj és a szomszédos Szelidi-tó között bronzkori település emlékeit találták meg, e szerint már korán lakott volt a terület. A honfoglalás korában a magyarok korán letelepedtek ezen az akkor még mocsarakkal, vizekkel erősen szabdalt, enyhén dombos vidéken. A területet ekkor a központi törzs, Árpád törzse szállta meg. Ebből a korból származik a Pataj helységnév is, amely egy főember, Pata nevéből ered. Oklevelek először 1145-ben említik a község nevét, és már igen korán, a 13-14. században saját templommal rendelkezett a falu. A középkorban Pataj a Fejér vármegye solti székéhez tartozott és egy 1424-es oklevél szerint ekkor már plébániája is volt. Pataj fejlődése a 14. században, Nekcsei Demeter tábornokmester földesurassága idején kezdődött. 1409 és 1872 között mezővárosi rangban állt, ezt bizonyítja egy 1639-ben kelt oklevél is, mely mezővárosként említi. 1421-ben a Pataji Zubor család birtoka volt. A mezőváros a török hódoltságot viszonylag jól átvészelte, nem pusztították el. 1561-ben Ferdinánd király Paksy János komáromi várkapitánynak adományozta a mezővárost. A protestanizmus elterjedésével Pataj reformálódott és a lakosság túlnyomó többségét a reformátusvallásúak adták. A katolikus vallás csak a 18. századtól kezdett el teret nyerni a településen. Rákóczi fejedelem 1703-ban kelt oltalomlevelében megtiltotta hadainak, hogy a település lakosait támadják, javaikat rongálják. Az 1700-as években többször is birtokost váltott Pataj. A település református püspöki székhely volt, pataji születésű püspöke Baracsi Pathai János (1626-1729) volt. Katolikusok csak a 18-19. században települtek be, a lakosság a református többségét a közelmúltig megtartotta. A 19. században jelentős kereskedelem folyt a településen, évente 3 országos vásárt tartottak, illetve 3 szárazmalom dolgozta fel a helyiek által megtermelt gabonát. 1836-ban majdnem az egész település leégett, hosszas újjáépítése után 1847-től csak heti vásárokra kapott engedélyt. Terményei a gabonaféléken túl hagyma és zöldségek, szőlő és gyümölcstermesztés, marhatartás. Pataj meghatározó és fájó eseménye a Tanácsköztársaság ideje, ezen belül is az 1919. június 18-23. közötti időszak. Innen indult ki a kommunista diktatúra ellen a Duna-melléki forradalom. Rövid harcok után győzött a hatalom, és az ezt követő megtorlások során Szamuely Tibor vezetésével 63 főt akasztottak fel vagy lőttek le a hírhedt Lenin-fiúk.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Dunakiliti címere
U R L : http://dka.oszk.hu/017100/017127
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 2000x2122 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Dávid Adrienne