|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/015700/015700 F á j l n é v : 1254197138.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/015700/015700/1254197138_kiskep.jpg F ő c í m : Máriabesnyő kegytemplom a másik kegyoltár az altemplom bejáratánál B e s o r o l á s i c í m : Máriabesnyő kegytemplom a másik kegyoltár az altemplom bejáratánál S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : kallojazmin E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-01-11 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2009-09-29 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. A t í p u s n e v e : fénykép A t í p u s n e v e : szobor M e g n e v e z é s : Országalbum M e g n e v e z é s : Országalbum C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution 3.0 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet T á r g y s z ó : templom M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : kereszténység M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : vallás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : szobor M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : művészet M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : A kép 2009.szeptember 15-én készült Máriabesnyőn. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Máriabesnyő a török időkben elpusztult település, ma Gödöllő városhoz tartozik. Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Saját vasútállomással rendelkezik a Budapest-Hatvan vonalon A középkorban népes falu, s egy horvát család, az Iván-család birtoka volt. 1387-ben azonban Zsigmond király elvette tőlük, majd egy másik nemesi családnak adományozta. A következő bizonyítható tulajdonos neve egy 1430-ból származó oklevélen maradt fenn, őt Hatvani Mátyásnak hívták. A török időkben a hódoltság területéhez tartozott és teljesen elnéptelenedett. A XVII. században már pusztaként Gödöllőhöz tartozott, s Grassalkovich Antal vásárolta meg. Ő építtette itt a kapucinus kolostort, s családi kriptáját is, ahol a Grassalkovichok nyugszanak, többek között az utolsó Grassalkovich házaspár is: Grassalkovich Antal és Esterházy Leopoldina. E kápolna a régi Besnyő falu temploma romjának helyén épült. Egy legenda szerint az építkezéskor 1759. április 1-jén egy csontból készült Mária-szobrot talált az egyik munkás, s azóta híres búcsújáró hely. A kolostort 1769 és 1771 között kibővítették. A puszta a 18. században újra benépesült, 1910-ben már 380 lakosa volt. A 20. század elejétől nyaralóteleppé is vált. Mielőtt gyaraki gróf Grassalkovich Antal a máriabesnyői szent helyet megalapította, csak romok hirdették, hogy itt valaha virágzó község állott. A templom a község régi temploma helyén épült, és éppen a romok eltakarítása közben csodálatos körülmények között akadtak rá arra a Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. 1758-ban Grassalkovich Antal gróf elhatározta, hogy birtokán a loretói Boldogságos Szűz tiszteletére kápolnát építtet, de a helyről még nem döntött. Akkoriban a gödöllői út mentén egy domb tövében, valószínűleg még a 13. században itt lakó premontreiek által épített templom 300 esztendős romjai álltak sűrű erdőséggel eltakarva. E romok láttára a gróf úgy gondolta, legalkalmasabb lesz, ha e hajdani templomot építteti újra a Szent Szűz tiszteletére. A sűrű bozót eltakarítása közben történt, hogy egy Fidler János nevű, gödöllői születésű negyvenéves kőműves álmot látott. El is beszélte álmát a környékbelieknek, és hozzátette, hogy ugyanakkor titokzatos szózatot is hallott: "Ha a templom romjai közt, ahol hajdan a főoltár állott, ásni fogsz, szép tárgyat találsz." Serényen fogott neki a munkának, és alig vette kezébe a csákányt, azonnal észrevette, hogy a vas valami kemény tárgyba ütődött. Egy jókora kő volt. Mikor a követ kiemelte és szétporlasztotta az alatta lévő homokos földet, egy sárga földdel belepett csonttárgyat talált. A törmeléktől megtisztítva azonnal fölfedezte, hogy az a Boldogságos Szűz Mária szobra. Úgy érezte, hogy álmát és az abban hallott titokzatos jóslatot beteljesedve látja. A szobrocskát azonnal üvegszekrénybe foglaltatta, s a kegyes gróf engedelmével az újonnan építendő templom oltárán felállította. A kápolna felépülte után régebbi szándékának megvalósítására a gróf stájer kapucinus atyákkal 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot hozatott. A libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.[1] Az első időktől kezdve nagyon sok imameghallgatás és csoda történt. Erről tanúskodnak a kegyoltár környékén elhelyezett kis hálaajándékok. K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Köztéri szobor-Szombathely U R L : http://dka.oszk.hu/015600/015697 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 960x1280 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 96 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Gáspár Marcsi |