D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 3896708455_2461f53df3_b.jpg
C Í M 
F ő c í m : Sió
B e s o r o l á s i   c í m : Sió
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Csuhai
U t ó n é v : István
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : István
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-07
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2009-08-17
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : Az Flickr-be való feltöltés dátuma.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Flickr
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Flickr
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution-NonCommercial-NoDerivs 2.0
T É M A 
T é m a k ö r : Földtudományok, földrajz
A l t é m a k ö r : Természeti földrajz
T é m a k ö r : Utazás, turizmus
A l t é m a k ö r : Természetjárás, hegymászás
T é m a k ö r : Bányászat, vízügy
A l t é m a k ö r : Vízgazdálkodás
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : folyóvíz
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : csatorna
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : folyószabályozás
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : folyópart
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Sió-csatorna
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Rather a canal, than a river.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A Sió csatorna a Balaton vízszint szabályozására és a Dunával való összekötésére szolgál. A Sió-csatorna a Duna nyugati mellékfolyója, Magyarországon található. Hossza 120,8 km. A Balaton vizét vezeti le a Dunába Somogy, Fejér és Tolna megyén át. Galerius császár i. sz. 292-ben hatalmas erdők kiirtásával ásatta ki a Sió csatorna ősét, amely a Balatont köti össze a Dunával, valamint zsilipet építtetett. A régebbi kutatók arról számoltak be, hogy a Sió balatoni kitorkollása még a rómaiak idejében mesterséges úton, egy zsilippel vezette le a tó magas vizeit. Virág Árpád minden lehetséges történeti forrásmunkát, régészeti eredményt újra mérlegre téve cáfolta a római zsilip létét, bizonyítván, hogy a Sió az elmúlt évezredben, a siófoki zsilip megépítéséig csak természetes módon vett részt a balatoni vízforgalomban. A Balaton vízállás-változásai a történelem folyamán elég tág határok között mozogtak. A 18. század második felében kezdődtek az első lépések a tó és környékének mezőgazdasági, hajózási (víziszállítási) hasznosítása érdekében. Mária Terézia uralkodása alatt Krieger Sámuel kamarai mérnök, akinek a Balaton első, pontos térképét köszönhetjük, - javaslatot tett a tó és mocsarai részleges lecsapolására. Terve nem csupán a tavat érintette, hanem összefüggést teremtett a Sárvíz-, Sió-, Kapos-szabályozás munkálatai között. Virág Árpád gondos kutatómunkával számbavette a 18 - 19. század Balaton térképeit. A térképtörténeti kutatásai eredményeképpen rendet teremtett az eredeti mappák és különféle célú egykorú, vagy későbbi másolataik tekintetében. A magyar reformkorban már más elképzelések születtek a Balaton hasznosítására. A mezőgazdaság extenzív fejlesztésével kapcsolatos földbirtokosi érdekek a Sárvíz, Kapos és legfőképp a Sió szabályozását eredményezték. Kimagasló szerepet játszott a sárvízi tervek megvalósításában Beszédes József, a Sárvízi Csatorna Társulat igazgató főmérnöke, aki az 1827. évi XXXIII. tc. alapján vetett papírra elképzeléseket az érintett folyók és a Balaton vízviszonyainak rendezésére. A 19. század közepétől ismét új, addig számításba sem vett előnyöket kínált a tó a partjait felkereső utazóknak és kikapcsolódni vágyó helybéli társaiknak. Lassan megindult a tavon a gőzhajó forgalom, s a déli parton az 1860-as években megjelent a Déli Vasút sínpárja is. A két erős érdekérvényesítő csoportosulás, a vasúttársaság és a birtokosok ekkor összefogtak. A Balaton vízállásának szabályozása számukra létkérdéssé vált. Az első siófoki zsilip megépülésével állandósult a vita is. Mikor és mennyi vizet kell ereszteni, s vajon a zsilip (és ezzel összefüggésben a Sió-csatorna) méretei megfelelőek-e az igényeknek. A mezőgazdasági és közlekedési érdekek mellett az elmúlt évszázadban megjelentek a turizmus igényei is.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Sió és a Hullam szálloda
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1024x681 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Fucskó Anna