|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : ember_0161.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/100700/100785/ember_0161_kiskep.jpg F ő c í m : A sejt fogalmának fejlődése a XIX. század folyamán B e s o r o l á s i c í m : Sejt fogalmának fejlődése a XIX. század folyamán S z e r e p : digitalizálta B e s o r o l á s i n é v : Vidiné Réfi U t ó n é v : Erzsébet I n v e r t á l a n d ó n é v : N S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2020-09-22 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2015-06-25 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : könyvrészlet M e g n e v e z é s : Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátságai C í m : A műveltség könyvtára C í m : Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátságai S z e r z ő : szerk. Alexander Bernát, Lenhossék Mihály M e g j e l e n é s : Budapest : Athenaeum, [1905] S o r o z a t : A műveltség könyvtára T í p u s : ismeretterjesztő kiadvány M e g n e v e z é s : OSZK MEK U R L : http://mek.oszk.hu/14200/14254/ S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Mikrobiológia T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Biológia általában T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Tudománytörténet T á r g y s z ó : grafika M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : sejttan M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : sejtszerkezet M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : sejtfal M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : sejtmag M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : protoplazma M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : A sejt fogalmának fejlődése a XIX. század folyamán (részben Duval és Schlatteradatai nyomán). - 1. 1800. A sejt mint egyszerű kamrácska = cellula, tetszés szerint változó tartalommal; legfontosabb része a sejtfal. - 2. 1839. Nem a fal, hanem a tartalom a fontos; a sejtnedv és a mag a jelentős részek. - 3. 1861. Az élő anyag magvas protoplazmacsepp; sejthártya, sejtnedv csak holt termékek. - 4. 1890. A mag és protoplazma korántsem egyszerű, egynemű anyagok, a bonyolult szerkezet különösen a fonalas magosztódásnál válik láthatóvá. - 5. 1900. Az élő anyag egysége, a sejt
mindig három részből áll; protoplazma, mag, vezértest. Belső szerkezete a viszonyok és kor szerint változó. Más az idegsejt, más a petesejt belső szerkezete stb. A sejtosztás feltűnő szerkezetváltozással jár. I s m e r t e t ő s z ö v e g : "Igyekeztünk az elmondottakban megvilágítani a sejtnek lényegét, láttuk, hogy évtizedről évtizedre milyen lassan tisztázódtak az eszmék a sejt mivolta körül. Pillantsuk át még egyszer a sejtfogalom különböző fázisait. Valaha a sejthártya tette a lényegét, kamrácskákról beszéltek változó tartalommal. Később a kamrácskában talált vizes folyadék, a sejtnedv játsza a főszerepet. Körülbelül a múlt század közepén találják meg az igazi élő anyagot: a magvas protoplazmát. Akkor folyik az évtizedes nagy vita, amelynek eredménye, hogy a sejthártya és sejtnedv mind lényegtelenek, esetleg megvannak, esetleg hiányoznak, s nem egyebek, mint az élő anyag
holt termékei. A század vége felé egyre tarthatatlanabb lesz az a felfogás, amely a magot egyszerűen csomónak, a protoplazmát egynemű anyagnak gondolta. Lassan gyűlnek az adatok, különösen a sejt magvára, amelyek azt igazolják, hogy amit egyszerű csomónak véltek, igen bonyolult szerkezet, amelynek csodás berendezése különösen a sejtek osztódásánál válik láthatóvá. (A magoszlásról később fogunk
beszélni.) A század utolsó két tizedében bebizonyosodik, hogy a magon és a protoplazmán kívül a sejtnek lényeges alkotórésze a vezértest. Jelenleg egyre halmozódnak az észleletek, amelyek azt igazolják, hogy a protoplazma sem egynemű anyag, hanem annak is igen bonyolult, előttünk részben rejtett szerkezete azaz mechanizmusa van, amely bizonyos magasabb működéseknél válik láthatóvá. (A mellékelt összeállítás a sejtfogalom fejlődésének különböző fázisait akarja feltüntetni 97. ábra.) " (Forrás: http://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Piramis alakú idegsejtek, látható a protoplozmának fonalas szerkezete (neurofibrillumok) A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 915x1470 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : szürke T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : kevéssé tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : PUBLIC S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |