D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó   U R L : https://dka.oszk.hu/061200/061258  F á j l n é v : m_kalman_beszterce_ostroma.jpg  B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/061200/061258/m_kalman_beszterce_ostroma_kiskep.jpg C Í M  F ő c í m : Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma B e s o r o l á s i   c í m : Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma A L K O T Ó  S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i   n é v : Hegedűs U t ó n é v : Ágnes I n v e r t á l a n d ó   n é v : N D Á T U M  E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2017-09-20 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2014-05-11 D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja. D O K U M E N T U M T Í P U S  A   t í p u s   n e v e : prezentáció R É S Z G Y Ű J T E M É N Y  M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M  S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y  M e g n e v e z é s : Prezi U R L : https://prezi.com/ybdr34qlzuqf/mikszath-kalman-beszterce-ostroma/?webgl=0 J O G K E Z E L É S  A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Hegedűs Ágnes S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T É M A  T é m a k ö r : Szépirodalom, népköltészet A l t é m a k ö r : Klasszikus magyar irodalom T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Műelemzés T Á R G Y S Z Ó  T á r g y s z ó : Madách Imre (1823-1864) V I A F I d : 39420074 M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : költő M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : dráma M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : tragédia M i n ő s í t ő : műfaj I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó  T á r g y s z ó : 1862 M i n ő s í t ő : időszak L E Í R Á S  K é p a l á í r á s : 1862. január 12. N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Pongrácz gróf a főszereplő, viszonyrendszer az ő szemszögéből Szereplők viszonyrendszere Pongrácz István gróf a nedeci vár "ura" sánta lábát leszámítva jóképű agglegénynek számít a vidék lakóinak szemében, mégsincs a várban asszony nem érdeklik a nők, két évszázaddal azelőtti világba képzeli magát, hóbortja a saját vára ostromának eljátszása nem egyedül él, a 17. század világában rántja vissza a vár népét is ezek miatt mindenki bolondnak tartja Köszönjük a figyelmet! :) Mihály Borbála Hegedüs Ágnes IX.B -történet a történetben -kezdetben képet kapunk arról, hogyan szerzett tudomást az elbeszélő Pongrácz István gróf történetéről (a tulajdonképpeni főszereplő), így az elbeszélő és a bevezetésben felbukkanó karakterek is részeseivé, szereplőivé válnak a történetnek -jelen vannak viszont s regényben általános bölcsességek, amelyeket az elbeszélő az események és tettek alapján von le; ilyenkor az elbeszélő általánosít a társadalomra nézve, a regény cselekményét csak példaként hozza fel -ezek nem tartoznak a követlen jellemzéshez, a cselekmény leírásához, hanem csak következtetések, állásfoglalások -szereplőjellemzés- Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Pongrácz István Trnowszky Apollónia Miloszláv Várnép Zsolnaiak Behenczy Károly, Behenczy Károly és Estella A grófról csak közvetett jellemzés formájában olvashatunk, mivel a bevezetésben is szereplővé vált elbeszélő csak a hallottak alapján írja le a történetet, így István gróf kinézetét és jellemét is csak a másoktól hallottak alapján ismerteti A várnép Forget - az ellenség vezére Pamutkay János - ezredes Holub Mihály - káplán Kovács János - várnagy Pruzsinszky Szaniszló - a gróf társalkodója Bakra Ferenc - íródeák A várnép többnyire hasznát keresi Pongrácz bolondságában, azon kívül hogy megszokják, elfogadják és megtanulják kezelni a várúr különös és néha rémisztő viselkedését, titkolni próbálják a gróf elmebaját, ugyanis így van lakhelyük, fizetésük és a vár számukra is biztonságot jelent. A regény során felmerülő konfliktusokban viszont nem mindig Pongrácz oldalán állnak, sokszor saját érdekük van előtérbe helyezve. Estella Kezdetben trapéztáncosnő egy cirkuszi társulatnál, de Pongrácz a rangbeli urak szavainak hatására 600 forintért megvásárolja a lányt és "kinevezi" várkisasszonynak. Estella nagyratörő, megpróbálja feleségül vetetni magát a vagyonos úrral, de Pongrácz továbbra is közömbös marad a leány szépsége ellenére is. Estella később megszökik az ifjabbik Behenczy-vel. A továbbiakban csak említve van a történetben, csak az utolsó részben lép színre, de akkor már megcsúfult és megöregedett állapotban. Mindezek ellenére a bonyodalmat ő okozza. A regényben két fontos jelentet az ő felkiáltása/kérdése zár. Behenczy Pál és fia, Károly Haszonlesők, tisztességtelenek és álnokok egymással és a környezetükben élő emberekkel szemben. Rossz apa-fiú viszony jellemzi őket, akik a nehéz idők és jelenlegi anyagi helyzetük ellenére folyamatosan veszekednek támogatás helyett. A történet alatt kétszer is becsapják egymást pénzhezjutás végett. A tulajdonképpeni fordulópontot Behenczy Károly okozza, amit az elbeszélő is alátámaszt. Szövetkeznek a várnéppel és átverik a grófot, hogy ne támadja meg Besztercét. Estelláért kárpótlásul egy túszt adnak neki, Apolóniát. Ezen kívül nem játszanak különösebben jelentős szerepet a történetben. Zsolnaiak Trnowszky Péter - viaszkereskedő Trnowszky György - orvos Trnowszky Gáspár birkatenyésztő Klivényi József -írnok, Trnowszky György úr halála után Apolka gyámja Klivényiné Zsuzsanna - felesége Miloszláv- Gáspár úr fia Blázy - polgármester Rebenyik János - a polgármester hajdúja Apollónia Véletlenszerűen kerül a főcselekménybe, az elbeszélő leírja az ő külön történetét is. Külsejéről neki tudunk meg a legtöbbet, az elbeszélő és a szereplők nem győzik hangsúlyozni a szépségét (hosszú szőke haj, kék szem, csinos alkat, bájos). Ő az egyetlen, akivel szoros és bennsőséges kapcsolatba kerül a gróf, a ragaszkodás kölcsönös, Apollónián keresztül az olvasó is megszereti Pongrácz Istvánt. Szerelme Tarnóczy Emil (Miloszláv), akivel a regény egyik mellékcselekményvonalán ismerkedik meg. Később útjaik elválnak, de az elbeszélő az ő esküvőjükkel zárja a történetet. Miloszláv Apollónia számára az egyetlen, akivel szoros kapcsolatban áll (kölcsönös szerelem), bár apjával sem rossz a viszonya. A leányhoz nem csak érzelmi, hanem rokoni szálak is fűzik. Az események tragikus fordulatát az ő bezárása váltja ki. Ugyanakkor ő jelenti regény bonyodalmához megoldást. D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar K A P C S O L A T O K  K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Az ember tragédiája (dráma) U R L : https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_ember_trag%C3%A9di%C3%A1ja_(dr%C3%A1ma) F O R M Á T U M  A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k   s z á m a : 20 M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k   s z á m a : 21 M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N M I N Ő S É G  L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b   f e l b o n t á s : 2 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen S T Á T U S Z  A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ F E L D O L G O Z Ó  S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna