Géczy Anikó: Magyar nyelvtörténet [DKA metaadatok]

N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Magyar nyelvtörténet A magyar nyelvtörténet korszakai Ősmagyar kor (Kr. e. 1000- Honfoglalásig) ómagyar kor (895-1626) Középmagyar kor (1526-1772) Újmagyar kor (1772-től) Irodalmi nyelv kialakulása Mikortól beszélhetünk magyar irodalmi nyelvről? Melyek voltak a legfontosabb mozzanatok, változások, törekvések, amelyek kialakulását segítették? Az anyanyelv kibontakozását segítette: reformáció bibliafordítások humanizmus anyanyelven való könyvnyomtatás nyelvjárások fölötti, közös nyelvváltozat kialakítása nyelvi helyesség és helytelenség gondolata normák kialakulása nyelvjárások kiküszöbölése az írásos szövegekből Nyelvjárások összemosódása észak-északkeleti-keleti norma keleti norma (Tisza melléki) í-zés kerülése (szépség/szípsíg; kék/kík) ő-zés ű helyett az egytagú szavakban(kő-kű, fő-fű) ó-zás ú helyett (ló-lú) nyugati norma (Duna melléki) o-zás (lábo, barázdo, lásso) két magánhangzó közt az s megduplázása (hangossan, örökössöket) ú, ű, í helyett a rövid forma használata Művészi archaizálás Vörösmarty Mihály: Tündérvölgy "Kicsoda [az, ki] engemet fölkeltett álmombul." Arany János: Toldi "Mint ha, pásztortűz ég őszi éjszakákon." (ha=amikor) Ady Endre: A föl-földobott kő "És, jaj, hiába, mindenha szándék." (mindenha=mindig) Hogyan alakult ki a mai magyar könyelv? Nyelvújítás A szókincs természetes gyarapodása A nyelvi egység ügye a felvilágosodás korában és a reformkorban Nyelvújítás Bessenyei György fellépésétől (1772, felvilágosodás nagy alakja) - a Magyar Nyelvőr c. folyóirat megjelenéséig Kazinczy Ferenc neológusok ortológusok ellen Hogyan megy végbe? nyelvjárási szavak forgalomba hozása barangol, betyár, poggyász, kamat; de: páholy=szénatartó rekesz elavult szavak fölelevenítése fegyelem, hon, hölgy, aggastyán de: vezekel-> veszékel=jajveszékel, ami régiesen=veszék!=elvesztem elavult személynevek felújítása: Árpád, Gyula tulajdonnevek közszóvá alakítása Alag község névből lett az 'alagút'; és nem al+út idegen szavak átvétele, magyarosítása latin balaena= bálna Koppenhága -> Kappanhágó; Stockholm -> Istókhalma a szóalkotás hagyományos módjai: szóképzés, szóösszetétel és szóelvonás A szókincs természetes gyarapodása belső szóteremtés(irodalmi nyelvbe legtöbbször a nyelvjárásokból kerülnek be) jövevényszavak latin jövevényszavak: bigámia, degradál német (felvilágosodás és reformkor): slicc, vicc, frakk, német szólások tükörfordítása német közvetítéssel: francia(likőr), olasz(nettó, bruttó)- később irodalmi átvételekként (pl. rúzs, miliő) angol szavak: XX. század közepe más nyelvek nyelvi közvetítéssel: spanyol(lasszó, tangó), indián nyelvekből(totem, ananász, kakaó) csoportnyelvek Helyesírás A 17. században a z-t kiszorítja az sz, valamint a k értékű c is eltűnik (háznac helyett háznak). A katolikus helyesírás a cs-t ch-val jelöli, a c-t cz-vel, a protestáns a cs-t ts-el, a c-t tz-vel. Az irodalmi nyelv szókincsének bővülése Nyelvjárásból bekerült szavak: kandikál, cselleng, növeszt, kanyarít, minő, mindenki. Nyelvjárásból bekerült hangutánzó, hangfestő szavak: csahol, dong, dorombol, dúdol, fecseg, hörög, nyikorog, köhög, sóhajt, susog, zuhog, buborék, pehely, cáfol, cammog, pislog, piszok, zsibog, döcög, pihen, hentereg, zsibbad, cinege, pacsirta. Szóképzés: -dogál: sírdogál, mendegél; -ng: bolyong, cselleng; -doz: kapdoz, fogdoz; -amodik: futamodik; -int: legyint. A barokk szószörnyetegei: fertőzetességes, hazafiúságtalanság, öszveatyafiságosodik. Szóösszetétel: víziló, árvalányhaj, oklevél, hitehagyott, földosztás, földrengés. Jelentésváltozások: jámbor (jó ember, becsületes, később bolondot jelent) stb. Hogyan lett végül köznyelv? Kérdések fogalmazódtak meg: A régi nyelvet vegyék alapul vagy az élő nyelvet? Melyik norma emelkedjék felül? (Tisza melléki, Duna melléki, erdélyi) a normák kiegyenlítésére volt szükség (amiről már Klára beszélt) de nem alakul ki mindenben egységes szabály, a normák mai napig megengednek kettős változatokat: XX.sz.:karjok-karjuk, ma: fel-föl, dalok-daluk Hogyan lett egységes helyesírás? felvilágosodás korában: katolikus helyesírás protestáns helyesírás a harcokat lezárta az Akadémia helyesírása(1832): A magyar helyesírás és a szóragasztás főbb szabályai A magyar nyelv története a kezdetektől, tehát a legközelebbi nyelvrokonainktól való elszakadástól a mai napig tart. A nyelvtörténetnek tehát a jelen is része. A magyar nyelv becslések szerint megközelítőleg 3000 éves (idősebb az összes szláv és újlatin nyelvnél). Ősmagyar kor Kr.e. 1000-től Kr.u. 895-ig nincsenek írott emlékek nyelv: alapnyelvi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevényszavak, a vándorlás során iráni, török, szláv nyelvű népekkel érintkezhetett változás: vegyes hangrendű szavak megjelenése,igei személyragok, módjelek, birtokos személyjelek, a középfok jele, tárgyrag megjelenése a mondatok szerkezete bonyolultabbá vált, kialakultak a mellékmondatok főbb típusai 896-tól 1526-ig a letelepedő magyarság új szomszédokkal kerül kapcsolatba, új nyelvekkel érintkezik: gyarapodik a szókincs Ómagyar kor (szláv: berkenye, luc kereszt latin: apostol, legenda német eredetű szavakkal: polgár, cégér) a kereszténység felvétele és az államiság a műveltség változását vonja maga után a magyar nyelvet írni kezdik erős a szláv és a latin hatás a kor második fele: a kódexek korának is nevezik a vallásos emlékek mellett, világi jellegű magyar emlékek is nyelvünk ekkor még nyelvjárásokban élt, társalgásban általános tegezést használta nyelvemlékek: 1055 - A tihanyi apátság alapítólevele 1200 - Anonymus: Gesta Hungarorum 1195 - Halotti beszéd 1350 - Ómagyar Mária-siralom kódexek Középmagyar kor 1526-tól 1772-ig a korszak történelme hatott a nyelv változására is: a három részre szakadt ország élete, a török hódoltság, tizenöt éves háború, a rákóczi-szabadságharc segítette a fejlődést a reformáció, könyvnyomtatás első részleges Biblia-fordítások 1590 - Károli Gáspár terjed a magyar nyelvű írásbeliség, de a latint használták a hivatalokban elkezdődött a magyar nyelv egységesülése megjelentek hazai nyelvtanok, szótárak kialakult a magázó forma A kor jelentős műve: Sajnovics János Demonstratio c. munkája Újmagyar kor 1772-től 1920-ig a nyelv fejlődésére nagy hatással volt: a felvilágosodás, a nyelvújítás és a reformkor sokat gazdagodott és megújult a szókincs elkezdődtek a nyelvművelő mozgalmak kialakult a helyesírás normarendszere (1832 - 1. szabályzat) 1844: a magyar az ország hivatalos nyelvévé válik elkezdődött a magyar nyelv tudományos kutatása, létrejött a nyelvtudomány Első magyar írásos emlékeink A legkorábbi összefüggő magyar nyelvemlék.26 soros temetési beszédből és hozzátartozó 6 soros imádságból áll. Tihanyi apátság Egyik legfontosabb magyar nyelvű szórványemlék, a lejegyzett magyar szavak latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be. Alapító levél Első magyar nyelvű versünk .A vers műfaja planctus azaz siralomének . A tihanyi apátság egy bencés apátság ,amelyet I.András alapított 1055-ben. Ómagyar Mária-siralom (XIII. sz. utolsó harmada) Halotti beszéd és könyörgés (1192-1195) szórványemlék összefüggő szövegemlékek idegen nyelvi közegbe ágyazott magyar szavak csak elszórtan ált. tulajdonnevek (földrajzi, személy) pl. 1.Bíborban született Konstantin: A birodalom kormányzásáról (950) nyelve: görög +magyar vezérek, törzsek neve, földrajzi nevek, tisztségek neve 2. a veszprémvölgyi apácák adománylevele (Szt. István kora) nyelve: görög, később latin + dunántúli magyar nevek 3. A tihanyi apátság alapító levele (1055) nyelve: latin + nemcsak tulajdonnevek, hanem köznevek is + az első mondattöredék 4. Anonymus: Gesta Hungarorum (1200 körül) regényes mű a magyar királyok származásáról nyelve: latin + magyar helynevek, személynevek kéziratos szövegemlékek összefüggő, magyarul írt szöveg egyházi vagy világi témájúak kódexekben (= kézzel írott könyv) Halotti beszéd és könyörgés (12. sz. vége, Pray-kódex) Ómagyar Mária-siralom (13. sz. közepe, Leuveni-kódex) Huszita Biblia - 1. Biblia-fordítás 3 kódexben Margit-legenda (1510, Ráskay Lea) A Halotti beszédben van több bibliai kifejezés, és maga a szöveg is a teremtés és az első emberpár bűnbeesésének a történetét mondja el, valamint az elhunyt lelki üdvéért való imádkozásra szólít fel. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése jövevényszó, idegen szó Idegen eredetű szavak jövevényszó idegen szó nem érezzük idegennek, hangzásuk hozzáidomult nyelvünkhöz pl. a szláv szliva szilva, alaktanilag is beilleszkedtek nyelvünk rendszerébe, alapjává váltak képzett vagy összetett szavaknak. Szótövek száma magasabb, mint az ősi szótöveké, de nincs olyan széles szócsaládjuk, a használat gyakorisága is elmarad mögöttük. Az átadó nyelvek szerint csoportosítjuk: iráni pl. tehén- a tejtermelést, a szarvasmarhatartást ismerhettük meg tőlük; ótörök pl. túró, sajt, kecske, disznó, szőlő; szláv pl. megye, málna, karácsony; német pl. gróf, páncél; latin pl. templom, mise, prédikál az átvett szavakból következtethetünk a művelődési hatásra őrzik idegenes jellegüket, autó, technika nemzetközi műveltségszók nem egy nyelvből vettük át, európai áramlásuk révén több irányból jutottak el hozzánk, atom, hotel, taxi, rádió tükörszó egy idegen összetett szó elő- és utótagját lefordítjuk, az így keletkezett összetett szó elemei hangalakja magyar, de a két szó közti viszony idegenes pl. Tiergarten állatkert aufschneiden fölvág, dicsekszik; A magyar nyelvtörténet forrásai: a nyelvemlékek Szórványemlékek Szövegemlékek Idegen nyelvű szövegben elszórva találunk magyar szavakat, amelyeket nem tudtak, vagy nem akartak lefordítani az adott idegen nyelvre. Tihanyi Apátság alapítólevele 1055-ből. A földrajzi nevek mellett ez a szórványemlék tartalmaz egy mondattöredéket: Feheruvaru rea meneh hodu uta rea = Fehérvárra menő hadi útra. Összefüggő magyar szöveg Halotti beszéd és könyörgés

D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar