Normál kép: 1474374828.jpg | Méret: 770x578 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 180dpi |
Nagy kép: 1474374828_nagykep.jpg | Méret: 1600x1200 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 180dpi |
Képaláírás: 1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a kamalduli remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. A szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követően a Rákóczihoz hű, dunántúli nemesi családok adományaiból épült a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend majki remetesége a hallgatás szimbólumaként, mely az ellenállás egyik utolsó lehetősége volt a Rákóczi-szabadságharcot követően. Ismertető szöveg: A cellaegyüttest, templomot és apátsági épületet tartalmazó remeteség a némasági fogadalmat tett kamalduli rend ősi reguláinak megfelelően épült barokk stílusban 1733-1769 között F. A. Pilgram tervei alapján. A zárt kerítéssel körülvett térségben szabályos rendben sorakoznak a fehér falú, piros cserepes remetelakok. A középpontban felépült templomnak ma már csak a harangtornya áll. Az épületegyüttest a remeteség főépülete zárja. Itt volt a perjel rezidenciája, a közös ebédlő, valamint a vendégek és átutazók számára szolgáló vendégszobák. A remetelakok, "cellák" az alapítók címerét viselik homlokzatukon, a szerzetesek tevékenységüket a Nap járásához igazították. Napjainkban a cellákat apartmanként hasznosítják. A gyönyörű környezetben nyaranta hangversenyeket, programokat rendeznek. (Forrás: országalbum.hu) |
Kapcsolódó dokumentumok: dr.katona: Kamalduli Wikipédia: Majki műemlékegyüttes Kamalduli remeteség, Majk |
![]() ![]() ![]() |
![]() |