Képaláírás: 814. ábra. A ló hátsó lábának törzsfejlődése: A Phenacodus primaevus, B Palaeotherium , C Anchitherium , D Hipparion, D Equus. Zittel-Méhely rajza.

Ismertető szöveg: "A szervek fokozatos átalakulásának klasszikus példáját derítette ki a palaeontológia a lovak őstörténetének kinyomozása révén, melynek alapján nyomról-nyomra követhetjük, miként fejlődött ki idők folyamán az őspatások ötujjú végtagjából a mai ló egyujjú végtagja. A jelzett vizsgálatok szerint a lovak legrégibb őse az eocén-kori Phenacodus és Hyracotherium nevű őspatás nemzetség volt, melynek leszármazottja volt a középső- és felső-miocénkori Anchitherium, továbbá a felső-miocén- és alsó-pliocénkori Hipparion, végül a mai ló közvetlen őse, a felső-pliocénkorban megjelenő Pliohippus. A Phenacodusnak még rendes ötujjú végtagja volt, a Hyracotherium mellső végtagján azonban az első, a hátulsón pedig az első és az ötödik ujj elsatnyult és visszafejlődött, úgy hogy a Hyracotherium mellső lába négy-, a hátulsó pedig csak háromujjú volt (813. ábra). "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_2.pdf)