Képaláírás: 614. ábra. Egy állat petéjének barázdálódása és ősbelének fejlődése. Haeckel rajza. A és B a megtermékenyített pete vázlatos képe felülről (A) és optikai keresztmetszetben; C-F a pete a barázdálódásnak négy, egymást követő szakán; G hólyagalakú csira keresztmetszetben; H a hólyagalakú csira az ősbél fejlődésének kezdetén (a hólyagalakú csira sejtjei fent kezdenek betüremleni); I-J ugyanaz a fejlődésnek ú. n. gasztrula-szakán, amikor az ősbél teljesen kifejlődött, I felülről tekintve, tetején az ősbélbe vezető nyílással, az ú. n. ősszájjal, J ugyanaz, hosszmetszetben, melyen szépen látható a külső és belső csiralevél, továbbá a csira belsejében az ősbél, mely az ősszáj révén közlekedik a külvilággal.

Ismertető szöveg: "Az egysejtű véglényektől eltekintve, az összes többi állatoknál az élet folyamán elhasznált anyagok pótlására hivatott táplálék megemésztésére több sejtből álló tömlő- vagy csőalakú különleges szervek szolgálnak. A véglényeknél a testet alkotó egyetlen sejt közvetlenül veszi fel a táplálékot, s azt protoplazmájában megemészti és értékesíti. A magasabbrendű szervezeteknél a petesejt osztódása révén számos sejt keletkezik, amelyek először gömbalakban egymás mellé csoportosulnak (614. ábra, A-G). Ilyenkor a sejtek mindegyike szabad felületével veszi fel a táplálékot. Későbben a gömbfelületen lévő sejtek egy helyen a folytonos további osztódás következtében betüremlenek (614. ábra, H), úgy, hogy a gömb belsejében tömlőalakú képződmény keletkezik (614. ábra, J). Ezt a tömlőalakú képződményt ősbélnek (archenteron) nevezik. Ennek az a feladata, hogy különböző táplálékokat vegyen föl és azokat megeméssze. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_2.pdf)