Képaláírás: 603. ábra. Különféle állatok színes és színtelen (fehér) vérsejtjei. 1 barlangi gőte (Proteus anguineus). 2 kecskebéka (Rana esculenta); a színes vérsejt felülről, b fehér vérsejt, c színes vérsejt oldalról. 3 tarajos gőte (Triton cristatus). 4 sikló. 5 teve. 6 teknősbéka. 7 szalamandra. 8 ponty. 9 esik (Cobitis). 10 kakuk. 11 tyuk. 12 kanárimadár. 13 oroszlán. 14 elefánt. 15 ember; a és b színes vér sejt felülről, c fehér vérsejt. 16 ló-vérsejtek, pénzalaku tekercset formálva. 17 víziló (Hippopotamus) színes vérsejtjei felülről. Thanhoffer rajza.

Ismertető szöveg: "A színes vagy vörös vérsejtek csak a gerinces állatok vérében fordulnak elő. Alakjuk és nagyságuk nagyon változó (603. ábra). Rendesen elliptikusak és magtartalmúak, az emlősökéi azonban kerekek és magnélküliek. Feladatuk a gázcsere közvetítése. A lélekzőszervekben haemoglobinnak nevezett alkotórészük oxigént vesz fel, melyet az összes szöveti elemekhez elszállítanak, s azt átadják, helyette pedig az élet folyamán keletkezett széndioxidot felveszik s azt a lélekzőszervekhez viszik, melyek a testből kiválasztják. A gerinctelen állatok vérében csekély kivétellel nincsen haemoglobin. Helyette azonban a vérplazmában és olykor a színtelen vérsejtekben más, hasonló működésű fehérjenemű anyagok fordulnak elő. Ilyen pl. a tüskésbőrűek echinokrómja, a férgek klorokruorinja és haemoerythrinje, továbbá a puhatestűek és ízeltlábúak haemocyaninja. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_2.pdf)