Képaláírás: 398. ábra. A kereklevelű harmatfű levele a megfogott léggyel. Nagyítva.

Ismertető szöveg: "Az érintési ingernek (haptotropizmus vagy thigmotropizmus) kitűnő példáját szemlélhetjük a Drosera és a többi húsevő növények levelein, amelyeken a mozgás a rovarok megfogására és az emésztésre szolgál. A Drosera kissé homorú levelei fedve vannak úgynevezett tentakulumokkal, nyeles mirigyszemölcsökkel és pedig a levél közepén levők rövidebbek, a szélén pedig hosszabbak. Minden mirigybe edénynyaláb is vezet és a gömbös hegye váladékot választ ki, mely harmatcseppként ül rajta (innen magyar neve : harmatfű). Ha egy bogár a középső mirigyekre ül, úgy a szélsők csakhamar befelé görbülnek és a bogarat lefogják (398. ábra). Ha ellenben a bogár egy szélső mirigyre jut, úgy az begörbül vele a levél közepe felé és csak most indul meg a többi szélső mirigyeknek a bogár felé való begörbülése. Mindkét esetben az ingert a bogárnak a mirigy fejes részével való érintkezése idézte elő; de a két eset között különbség van, a szélső tapogató az ingerre mindjárt begörbüléssel felel, ellenben a középsők nem görbülnek be, de érintésükre az őket környezők görbülnek be, vagyis a szélsők közvetve is ingerelhetők."
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_1.pdf)