Képaláírás: 202. ábra. A megporzási folyamat a Salvia pratensis-en. 1 Méhtől látogatott virág, 2 virág hosszanti metszetben f porzó, c a porzó hosszú csatlója, p a porzónak meddő lemeze, n mézmirigy, g bibeszál a bibével, 3 ugyanez, a méh látogatásakor a porzó helyzetét mutatja, 4 virág előlről tekintve. Természetes nagyság. (Wossidlo.)

Ismertető szöveg: "Számos növény virágai oly szerkezetűek, hogy bennök a porzók és termő kölcsönös helyzeti viszonyánál fogva legtöbbnyire csak idegen megporzás lehetséges, direkt magamegporzás soha, indirekt magamegporzás pedig csak ritkán következik be; ilyen úgynevezett herkogam virágokkai bír pl. a mezei zsálya (202. ábra), amelynek kétajkú virágjaiban a kétágú bibe többé-kevésbbé a felsőajakból emelkedik ki, két porzója pedig olyan szerkezetű, hogy rövid porzószálon a csatló kétkarú emeltyűt utánozva, hosszabb karjának végén virágporos tékát visel, rövidebb karján pedig tékája meddő kiszélesedett képletté alakult, a két porzó tokjának virágporos zacskói a felső ajakban rejtőznek, meddő felei pedig ezen kiszélesedett képletek alakjában a párta csövét zárják el; a virágba szálló rovarok a virágok alján levő mézfej tők felé iparkodva, önkénytelenül a porzóknak meddő, rövidebb karjaira nehezednek, de e pillanatban a virágporos zacskókat viselő két hosszabb kar a felső ajakból kibillen és éppen virágporos tékájával a mézet kereső rovar hátára csap, és így a kihulló virágport a rovar hátára rakja ; a virágporral megrakott rovar most más virágban is keres mézet, de amint a virágra száll, virágporos hátát önkénytelenül a felső ajakból kinyúló bibére horzsolja és így a megporzást teljesíti. Más herkogam virágokat találunk az ibolyaféléken, kosbor féléken stb. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_1.pdf)