Képaláírás: 20. ábra. A tengeri csillag (Asterias glacialis) petéjének termékenyítése. Erősen nagyítva. Fol és Wilson szerint. 1. Ondósejtektől körülvett pete. 2-6. Az ondósejtnek a kocsonyás peteburkon való behatolása a petébe, melynek csak egy része van ábrázolva. 3. 4. 6. A pete protoplazmája a behatolt ondósejt elfogadására kidudorodik. 5. Az ondósejt feje behatol a petébe.

Ismertető szöveg: "A két egyesülő sejt legegyszerűbb esetben semmi észrevehető részletben sem különbözik egymástól; ilyenféle egyesülésre számos példa akad az egysejtű szervezetek között, melyeknek egyesülő páráit a hitvesfelek görög nevével gametáknak, egyesülésüket pedig egybekelésnek (copulatio és conjugatio, syzygia, zygosis) nevezzük. De a legtöbb esetben lényegesen különbözik egymástól a két egyesülő sejt. Az egyik, a fogamzó vagy petesejt, annak megfelelőig, hogy tartalékanyagok vannak benne felhalmozva, aránylag nagy, mozgásra többnyire nem alkalmas, ellenben a másik, a termékenyítő vagy ondósejt (spermium, spermatozoid, - antherozoid) nagyon kicsi termetű s egy kígyózó farkszerű fonál, ú. n. ostor, ritkábban több mozgékony szálacska, csillangó csapkodásával fürgén mozog s ez az, amely a mozdulatlan petesejtet felkeresi s ostorát vagy csillangóit többnyire levetve, magállományból álló ú. n. fejével beléhatol, hogy a behatolás után nagyra duzzadva a petesejt magjához közeledjék s vele végre egyesüljön."
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_1.pdf)