Képaláírás: A Károlyi-kastély 1844-ben a régebbi kastélyépület felhasználásával Károlyi György építtette, Heinrich Koch bécsi építész tervei szerint. A munkálatokban a fiatal Ybl Miklós is részt vett. A kastély egyemeletes klasszicista épület.
Ismertető szöveg: "Károlyi-kastély - 1844-ben a régebbi kastélyépület felhasználásával a Károlyi György építtette, Heinrich Koch bécsi építész tervei szerint. A munkálatokban a fiatal Ybl Miklós is részt vett. A kastély egyemeletes klasszicista épület, középrizalitos, timpanonnal ellátott. A kastély oldalán emelkedik 30 méter magasságú tornya, négy sarkán 1-1 fióktornyocskával, közöttük húzódó ballusztráddal. A kastély az építtető Károlyi György személye miatt nemzeti kegyhely, hiszen a gróf a reformkor egyik legnagyobb formátumú alakja volt, aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapítója volt a Magyar Tudományos Akadémiának. A kastélyudvarban található franciakertet alakítottak ki. Az 1900-as évek második felében az épületet nevelőotthon céljára hasznosították, majd miután az épület alkalmatlan lett a lakhatásra, a gyermekeknek a soponyai nevelőotthonba kerültek. Gróf Károlyi József unokája, György azonban alapítványt hozott létre, és folyamatos fejlesztések után megújult a tetőszerkezet, a park, a közműcserék megtörténtek. Újrafestették az épületet, mely mára kívül-belül megújult. A kastélyt hatalmas fákból álló parkerdő veszi körül. Több, mint 150 éves fenyők, hársak, tölgyek és gesztenyék találhatók itt, valamint tó, sétányok és hidak.( A kastély parkja benyúlik egészen a lakóházakig, valamint a főutcáig, és ez sajátságos, szép képet ad a faluról). A kastély tagja az Európai Kulturális Központok Hálózatának. Fejtő Ferenc Franciaországban élő író halála előtt a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélynak adományozta több ezer kötetből álló könyvtárát, köztük műveit is." (forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9rv%C3%A1rcsurg%C3%B3)
|