Képaláírás: Kurucz tiszt Rákóczi korából. Összeállítás Nemes-Nagy nyomán.

Ismertető szöveg: "A kuruczkori viselet az a határ, mely elválasztja egymástól a keleti és nyugoti befolyás korszakát. Attól az időtől kezdve, hogy Thököly hívei csalódva a törökben, egymásután meghódoltak a császárnak s rövid idő alatt nemcsak Magyarországban szünt meg a török uralom, de Erdélyben is elvesztette régi befolyását: a korábbi nemzedékeknél folyton kisérő törökösségeknek is vége szakadt. Kaftán, boér mente, jancsár-dolmány, salavári, papucs, fejborotválás sat. mind kiment a divatból. A kopaszra nyirt fejen hagyott üstök utolsó nyomait a Lotharingi Károly hg. 1683-87-közti győzelmeit ábrázoló gobelineken találjuk (XXX. 2-4), II. Rákóczi Ferencz korában már nem; mindössze annyi maradt meg a régi szokásból, hogy sokan rövidre vágott hajat hordtak, mint p. egy ideig maga II. Rákóczi Ferencz is (XXVIII. 9). Sokkal általánosabb volt azonban a hát közepéig érő hosszu hajviselet szokása (66. 4. XXIX. 10, 12, 13, 15. XXXI. 1, 8, 9), sőt kezd már a francziás divatu idegen hajviselet is feltünni: az alloge-parókáé (XXVIII. 1.), vagy az annak módjára rendezett fodros hosszú hajé (65. 1. XXVIII. 6. XXIX. 9, 11.). A szakált ekkor már országszerte borotválták, csak bajuszt hagytak. Általános lesz a rövid dolmány, különösen 1708-9-től kezdve, a mikor a fejedelem valamennyi dolmányát megkurtittatta, "olyan kurták, mondja Cserey Mihály, hogy egy két ujjal alig látszik ki övek alól, hátuljok egészen kilátszik"; az is jellemző sajátsága, hogy szárnya rézsutosan, csákóra volt vágva (65. 10. XXIX. 13. XXI. 4, 7-9), a minek divatja - mint föntebb már említettük - mintegy félszázaddal előbb kezdődött. ..."
(Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarViseletek-magyar-viseletek-tortenete-2/v-az-ujkori-magyar-viselet-4FB/1-magyar-viselet-a-xvi-es-xvii-szazadban-4FF/magyar-viselet-a-kuruczkorban-50B/)