|
Képaláírás: Fabarakk.
A karantén-szektor barakkjai és más lakóbarakkok maradványai.
Ismertető szöveg: 1944. májusában és júniusában a hitleristák közel 440 ezer
magyarországi zsidót deportáltak Auschwitzba.
Auschwitz Birkenau:
Auschwitz áldozatainak nagy részét Birkenauban ölték meg, olyan döntés született, hogy ott nem lesznek muzeális jellegű kiállítások, hanem a tábor területe változatlanul marad meg.
A nácik Birkenauban építették ki a tömeggyilkosság legtöbb eszközét,
melyekben kb. egymillió európai zsidót öltek meg. Birkenau volt a
legnagyobb koncentrációs tábor (háromszáznál több primitív, többségükben fa-barakk), ahol 1944-ben több mint kilencvenezer fogoly volt: zsidók, lengyelek, romák, a Szovjetunió polgárai és mások.
A volt tábor területén különféle építmények és berendezések maradványai láthatók, és emberi hamvakkal teli helyek. A terület nagysága, tizegynéhány fennmaradt barakk és száznál többnek a romjai, 13 kilométernél hosszabb tábori kerítés, tíz kilométer belső út és 2 kilométeres vasúti vágány mutatja a tábor specifikus felépítését, mely csak egy célt szolgált: emberek megölését.
(Forrás: http://auschwitz.org/en/more/hungarian/)
1947. július 2-án a lengyel parlament törvénybe iktatta a volt tábor
területének és objektumainak örök időre szóló megőrzését, és létre hívta az O¶więcim-Brzezinka Állami Múzeumot. Ezt a nevet 1999-ben Auschwitz Birkenau Állami Múzeum-ra változtatták.
Az SS Auschwitz I területén építette ki az első tábort a férfiak (1940.)
és a nők (1942.) számára, itt folytak az első kísérletek a Cyklon-B gázzal való tömeges kivégzésekre, itt ölték meg az első transzporttal érkező zsidókat. Itt folytatták az SS orvosok első bűnös kísérleteiket a
foglyokon, itt lőtték agyon a legtöbb halálraítéltet. Itt volt a központi
tábori börtön a tábor összes részéből való foglyok számára, valamint a
tábor legfőbb vezetősége, és az SS irodáinak többsége. Innen irányították a tábor további kiépítését.
A Múzeum 1947. júliusában jött létre. Két volt koncentrációs tábor
területét foglalja magába: Auschwitz I-et és Auschwitz II-Birkenaut 191
hektárnyi területen. 1979- ben A Lengyel állam javaslatára a volt tábor
területét az Unesco felvette a Világörökség listájára.
Auschwitz I területén más állandó kiállítások is vannak, úgynevezett
nemzeti kiállítások, a különböző országokból származó volt foglyok
kezdeményezésére, akiket a Nemzetközi O¶więcim Bizottság fog össze.
Céljuk a hitleri megszállás ismertetése azokban az országokban, ahonnan embereket deportáltak Auschwitzba, és sorsuk bemutatása.
Az első állandó kiállítás a volt foglyok lakóépületeiben Auschwitz I
területén 1947-ben nyílt. 1955-ben új kiállítás lépett a helyébe, mely -
bizonyos változtatásokkal - a mai napig látható. A kiállítás bemutatja a KL Auschwitz két funkcióját: koncentrációs tábort különböző nemzetiségű foglyok számára, valamint az európai zsidók meggyilkolásának legnagyobb helyét.
(Forrás: http://auschwitz.org/gfx/auschwitz/userfiles/auschwitz/historia_terazniejszosc/auschwitz_historia_i_terazniejszosc_wer_wegierska_2010.pdf)
|
