Képaláírás: Hydra viridis és szaporodása
A. Hydra-telep, oldalán két bimbóval; - B. Hydra nagyítva, oldalán petével (o); - D. s petéből kibúvó Hydrák.

Ismertető szöveg: "Legtöbb hydroidea telepekben könbözö fejlettségű egyéneket él; vannak azonban magánosán élő polypok is. Legtöbbje tengerben tenyészik, csak elenyésző csekély része él édes vizekben.
Mint kizárólagos édesvízi Coelenterata már régóta ismeretes a Hydra, melynek fajai 8 -12 mm. hosszú hydroid-polypok; Különböző állóvizekben a viz alá merült növények szárát, leveleit, fadarabokat stb.-t lepik el néha tömegesen. Leginkább egyenként élnek, vagy legfeljebb 2-4 egyénből álló telepeket alkotnak. Szaporodnak bimbódzás, illetőleg sarjadzás vagy peték útján. Különböző színűek lehetnek, majd szürkék, barnák, majd zöldek stb. színűek. Ezek mindegyikét azelőtt különálló fajnak tekintették, holott be van bizonyítva, hogy színüket sokszor a bevándorlott egysejtű algáknak köszönhetik. Nevezetes, hogy visszaszerzö erejük igen nagy. Kifordíthatjuk az egész állatot, életképességét még sem veszíti el; vagy levághatjuk egyes karjait, testét feldarabolhatjuk, e részek mind kedvező körülmények közé jutva, ismét kiegészítődnek. E nevezetes tényt már a múlt században, 1740-ben, Trembley is ismerte. Regenerácziós tulajdonságukat azonban kétségbe vonták, csakis a legújabb időben eszközölt pontos és beható vizsgálatok útján lett ismételten megállapítva. Különben e hat-nyolczkarú polypokat Leeuwenhock 1703-ban fedezte fel, és azóta a természetbúvároknak kedvencz vizsgálati, különösen biológiai kutatásokra alkalmas tárgya. Hazánkban - Vángel J. kimutatása szerint - Hydra viridis L., H fusca L. és H. grisea L. alakok vannak elterjedve, mint amelyek egyebünnen is, mint cosmopolita alakok ismeretesek."
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_1.pdf)