Képaláírás: A mannakabóca

Ismertető szöveg: "Legismertebb a manna vagy az éneklő kabócza (Cicada vagy Tettigia orni L.). Körülbelül 35 mm. hosszú, vaskostestü rovar, melynek hazája Dél-Európa; elszórtan azonban Magyarországban is tenyészik. Hártyás szárnyai üvegszerüen áttetszők, feketén foltosak. Teste fölül feketés, alul sárgásbarna színű. Énekét már a régiek is ismerték. Különösen forró nyári időben, délben szokta monoton hangját hallatni, de amely által a régi görögök egészen el voltak bájolva. Hisz ismeretes, hogy Eunomus és Ariston zenészek művészi versenyre keltek egymással, és az lett a győztes, kinek hárfájára, az elszakadt húr helyére egy kabócza szállott (Eunomus), vagy hogy Anakreon 34-ik ódája hozzájuk van intézve. A görög költők dalaikban dicsőítették, s legboldogabb és legártatlanabb lényeknek különösen a hímeket - mivel feleségeik némák - nevezték, nemkülönben tettix, tettigonia néven ismervén, házuknál kalitkában is tartották őket. Dél-Európában nagy csapatokban tartózkodik a körisfán (Fraxinus omi) és megszúrva fiatal hajtásait, azok nedvéből táplálkozik. A szúrás következtében a fából czukros nedv szivárog ki, amely anyag a levegőn megsürüsödve, szolgáltatja a mannát. Ez anyagot friss állapotban táplálkozásra fordítják; az olaszok pl. kávéjukat édesítik vele, vagy czitromlével limonádéul iszszák. Használják azonban gyógyító-szerül is, különösen a gyermekeknél hashajtó-szerül, amely tulajdonsága az állással növekedik (syrupus mannae, infusum sennae compositum). A manna nyersen fehéressárgás színű, ragadós, édeses, rosszszagú anyag, melyben van mannit, szőlőczukor és egy hashajtó anyag. Az összegyűjtés, tisztaság és minőség szerint többfélét különböztetnek meg. így van: csatornás manna (m. cannellata, mely 5 cm.-nél hosszabb; töredék m. (m. infragmentis); válogatott m. (m. in granis s. electa); közönséges m. (m. cruda) és végül a legcsekélyebb értékű zsíros vagy piszkos m. (m. crassa). Legtöbbre becsülik a szicziliait, a kalábriait; kevesebb értékű a pugliai, és majdnem értéktelen a dalmácziai. A mannát mesterségesen is előállítják. E czélból a körisfákat külön ültetvényekben művelik, rendszerint julius hóban a fákat vízszintesen megvágják, és a kifolyó, megkeményedő manna nedvét azután összegyűjtik. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_1.pdf)