Képaláírás: A gyapjas lepke. (Him, nőstény, hernyó és báb.)

Ismertető szöveg: "A gyapjas lepke (Ocneria dispar L.). A jóval kisebb him szárnyai hamvasbarnák, míg a nőstényé piszkosfehérek; a mellsőkön barna zig-zeg vonalakkal és feketén tarkázott rojtokkal. Az otromba-testű nőstény 43 mm. hosszú és szárnyterjed. 80 mm., míg a hím alig üti meg a 24 illetőleg a 40 mmt.-t. A lepke julius vagy augusztusban bújik elő. A him nappal élénken repül, míg a lomha nőstény többnyire a fa derekán ül. 200-500 drb. petéit csoportonként helyezi el a fák derekán vagy vastagabb ágain, és barna, gyapotszerű anyaggal borítja be, úgy, hogy az egész kikészített gombataplóhoz hasonlít. A peték áttelelnek, a hernyók csak következő év tavaszán bújnak ki. Eleinte kisebb-nagyobb társaságban együtt pusztítják a különböző fák lombozatát, később szétszélednek és durva, ritka szövetben a fák derekán bábbá alakulnak át. A nyugalmi állapot mintegy 20 napig tart. Barnás vagy hamvasszürke hernyója a háton 3 finom, sárgás vagy egy szélesebb, sötétkék sávval díszített, elöl vörös, hátul kékes dudorokkal jegyeit. Megeszi épúgy a gyümölcsfák, rózsa fiatal hajtásait, naint pusztít a lomberdőkben, különösen pedig a tölgyfán. Néha óriási károkat okoz. így 1890-92-ig nagy mértékben lépett fel az ország déli részében, 1890-ben AranyosMedgyesen, Gyula-Jovánczán az alma- és egyéb gyümölcsfák lombját tarolta le; újabb időben (1897-98.) pedig a GödöllöBesnyöi uradalmi erdőkben tett nagy pusztításokat. Irtására a peték leszedését, a hernyófészkek pusztítását, a hernyógyürük alkalmazását ajánlják, és mint látszik, a petékkel meglepett törzseknek köszénkátránynyal való bekenése is jó szolgálatot tesz. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_1.pdf)