Képaláírás: A gabona-futrinka és lárvája

Ismertető szöveg: "A gabona futrinka (Zabrus gibbus Fab.), melyet némely vidéken csocsár néven ismernek; utóbbi évtizedekben mindgyakrabban és gyakrabban lépett fel károsan, különösen buzaés rozsvetésekben. Növényevő, és e tekintetben nem képez egyedüli kivételt a futóbogarak közt, mert a Harpalus és Amara fajok lárvái szintén füfélékkel táplálkoznak. Maga a bogár vaskos, nehézkes testalkotású, mintegy 15 mm. hosszú és 6 mm. széles. Fonalformájú csápja 11 izű. Fényesfekete szinü. Szárnyfedői erősen boltozottak, pontozott rovátkásak. KözépEurópában mindenütt közönséges. Nálunk május végén és junius hóban mutatkozik, különösen borús napokon találhatni kalászokon, amint a zsenge szemeket fogyasztja. A nőstény petéit a gyepföldbe vagy a gabonavetések földjébe rakja. A lárva hengerformájú, hátul keskenyebb; feje és rágói barnák, csápjai négyizesek s 6 pontszeme két sorban elhelyezett. A kikelt lárva a búza- és rozs vetések gyenge leveleiből él. Éjjeli állat, nappal a földbe rejtőzik, s jelenlétét csakis a tövig lerágott levélmaradványok árulják el. A telet megdermedve tölti. Bábbá május közepe táján, tojásdad üregben, mintegy 35-40 cm. mélységben alakul át. A báb sárgásfehér szinü, lábai elállók. A lárvát Tolnamegyében ollóskukacznak is nevezik, s sok vidéken összetévesztik a hasonlóan kártékony drótféreggel (Agriotis lárvája). Ha nagyon elszaporodik a rovar, de különösen a lárva, úgy tetemes károkat okoz. Többnyire az őszi vetéseket teszi tönkre; különben kártékonyságára nézve a művelés sorrendje - úgy látszik - határozott béfolyással van. Nevezetesen a lárva az olyan őszi vetésekben nagyobb számban mutatkozik, melyek tavaszi árpára következnek, ellenben ha zöld takarmány előzte meg, úgy a vetések rendesen teljesen megkímélve maradnak. Kártételei nagyságának megítélésére szolgáljanak felvilágosításul a következő adatok. így 1863-ban Fertö-tó környékén Pommagen, Podersdorf, Apátián, Bánfalu stb. helységek őszi vetéseit tették tönkre. Hasonlóan 1866-ban Komárommegye több helyiségében január-márczius hónapokban pusztítottak. - 1876-ban pedig Mosony-, Győr-, Sopron-, Bars-, Pest-, Zala- és Temesmegyékben okoztak nagy károkat; így pl. magában Temesmegyében 40,000 hold őszi vetést rongáltak össze. Szórványosan felléptek 1884., 1886., 1887., 1888. és 1889-ik években. 1892-ben a tolnamegyei Hangos pusztán 112 hold búzát tökéletesen elpusztítottak. 1891-ben pedig Ercsiben 5500 hold búza és rozsvetést támadtak meg. irtásukra a vetósforgatas ajánlható. Ha valamely táblán erősen pusztítanak, úgy legczélszerübb azt azonnal jó mélyen felszántani es azutan kapás növónynyel elvetni. Ajánlható továbbá az ilyen tábláknak 50-80 cm. széles árokkal való körülfogása is, hogy ily módon a lárvák vándorlását megakadályozni, és az összegyűlt lárvákat naponként elpusztítani lehessen. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_1.pdf)