Képaláírás: A vízi skorpió légcső rendszere

Ismertető szöveg: "A rovarok légcsövekkel (trachea) lélegzőnek. Ezek egyes csövecskék, melyek a rovartest felszínén légzölyukakkal, légzörésekkel (stigma) nyílnak, behatolva a test belsejébe, folyton elágazva, össze-vissza hálózzák az egyes szerveket, ahol azután oly finom ágakban végződnek, hogy 600-szoros nagyítással alig láthatni őket, és így a levegő az egész testben mindenhová eljuthat. A csövecskék fala rugalnas kitin intimából és ezt elválasztó sejtes rétegből (matrix) áll. Az intima olyan, mintha valami fonállal volna körös-körül, spirálisan csavargatva, és így az egész légcső-rendszerre jellemző, s ezáltal mindig felismerhető harántcsikolatot adja. Az egyes lógzö-lyukak többnyire hosszant ovális nyílások, melyeknek szélein a bőr gyűrűszerűen megvastagodott, s a körülöttük levő izomzat folytán billentyüszerűen nyithatók és zárhatók. A légzö-lyukak rendszerint szimetrikusan, a test két oldalán az egyes gyűrűknek megfelelően, többnyire az oldali vagy a háti részen vannak elhelyezve. A test két oldalán egy-egy nagyobb hosszanti cső képezi a légző-rendszer főágát, a mely egyrészről összeköttetésben van a légző-lyukakkal, másrészről pedig belőle erednek a faalakúlag elágazó mellékágak. A jó repülőrovaroknál a légcsövekből még helyenként egyes léghólyagok is erednek, amelyek, mint a madaraknál, ha levegővel megtelnek, akkor testük súlya könnyebb lesz, és így repülésüket elősegítik. A vízben élő rovarlárváknál légcsövei nem légzőlyukakkal erednek, hanem a bőrből eredő lemezkékkel, melyekben a tracheák elágaznak. E szervek tehát kopoltyúk módjára működnek, a vízből veszik fel a levegőt, amiért is kopoltyús légcsöveknek (tracheo-branchia) hívjuk őket. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_1.pdf)