Képaláírás: A folyami gyöngykagyló

Ismertető szöveg: "A folyami gyöngyházkagyló (Margaritana margaritifera Schum.) héja vastag, tojásdad, 12-15 cm. hosszú és 3-3,5 cm. széles. Leginkább tisztavizü patakokban fordul elő. Tenyészésére különben a mésztartalom lényeges befolyású, mint Hessling táblázatosán összeállította, így az olyan édes vízben, melyben 6.758-12807 rész vízre esik egy rész mész, nem tenyészik; ahol 65.000 rész vízre esik 1 rész mész, ott előfordul ugyan, de kevés; ellenben ott, hol 103.000 -222.222 rész vízre esik egy rész mész, jól tenyészik, különösen pedig az olyan vízben, melynek 128.123 részére esik 1 rész mész. Ebből magyarázható, hogy a Dunában nem tenyészhet, mert a Duna vize dúsabb mésztartalmú (8000-12000 : 1). "Legnagyobb számban - mint Sajóhelyi írja Bajorország számos patakjában él: ritkábban Szilézia és Csehország egy-két patakjában is található, kivételesen pedig Wales, Cumberland, Skóczia, Irland, Svéd-Norvégország és északi Oroszország területéről szintén ismeretes, úgy, hogy előfordulásának a határa az északi szélesség 42-ik és 70-ik foka. Hazánkban - nagy ritkaságként - Biharmegyében Kék-káló nevű patakból tesznek róla említést, de újabb időben senki sem találta. Közel rokonfajokat a Missisipi-folyam vidékéről ismernek, és mikor a spanyolok e területen előre haladtak, a benszülötteknél óriási mennyiségű édesvízi gyöngyöt találtak. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_1.pdf)